#31 Filmajánló: UTAZÓK

2017.01.13-án pénteken néztem meg egy mozit s
ez a film olyannyira beszédes volt számomra, hogy az valami hihetetlen. Ilyet utoljára az Interstellár – csillagok közt című filmnél éreztem. Igaz az nagyobb hatással volt rám, de ez nem törpíti el ennek a filmnek az erényeit sem.

Megtapasztalni az élet érzelmi skálájának teljes tárházát – ez a mondat sejlett fel a fülemben újra és újra, akár hányszor fordulatot vett a történet. Ez a film iskolapéldája a rák csillagjegy megélésének. (Melyről Bakos Attila mesél egyik  asztropszichológiai előadásában.)

Ugyanis főhősünk szép sorjában megtapasztalja a bágyadtságot, az unalmat, az egyedül létet, a reményteli keresés érzését, majd jön a kétségbeesés, a küzdés, a fájdalom, a félelem, a koplalás, a nyomorgás. De érkezik a fellélegzés, a megkönnyebbülés, a kapcsolódás, a humor, a kibontakozás, a lehetőségek feltárása. Mindezt a kimerülés, a levertség, az apátia, s végül a kíméletlen magány követi. Az önmarcangolás, az öngyilkosság gondolata. A küszöbön aztán fejet üt a kiszabadulás igénye, a kiút keresése, amit folyamatos belső cselekvési vágy hajt. Megérkezik a szorgalmas munka eredménye, s az ígéret a változásra. Ami aztán vívódást generál, morális harcot az önzőség és az az önzetlenség között, szorongást, lemondást. S eztán lép színre a megalkuvás, a gyarlóság, amit az öröm, s megnyugvás old valamelyest. Azonban párosul ehhez frusztráltság, s titkolózás is. Szép fokozatosan bekúszik a vidámság, a felhőtlenség, a feledékenység, a pillanatnyi megelégedés. Ám tovább haladva szembesülünk a törekvéssel, a becsvággyal, az elégedetlenséggel, a menekvéssel. Átérezzük mi is a barátság, a szerelem, az összetartozás. Megfűszerezi mindezt a mérhetetlen csalódás, düh, méreg, kegyetlenség, másrészről pedig a megbánás, a feloldozás kérése. Az elidegenedés, az ignorálás, a közöny, a lefagyás. Így érződik meg a várakozás, a jól megérlelt harag, a hidegvér, a kegyetlenség, s az abból megszülető kegyelem. Megmutatkozik a fuldoklás érzése, a megértés, az empátia, ami elfogadáshoz s megbocsátáshoz vezet. Eztán kap helyet a féltés, a veszély, a kín, az önfeláldozás, a lemondás, a bátorság, hősiesség,  s egyúttal a pusztulás, a harc az utolsó léleKzetvételig és tovább. Mindezt az önzőség és a hit egyszerre táplálja, ám mikor visszaszáll a kegyelem, megkönnyebbülés és hála honol a szívben. Az összetartozás egységet kovácsol, a szeretet megbocsátó ereje pedig az igaz boldogságot hozza el.

Ezt az érzelmi skálát bejárni a legnagyobb megpróbáltatás. Isten kegyelmében bízhatunk csupán, hogy sikerül is végig várni.

Azért ajánlom ezt az utazást=filmet, mert fejleszti az érzelmi intelligenciát. Hiszen ha az ember már meg tudja fogalmazni az érzéseit azzal nagy lépéseket tesz az önkifejezés útján.

Áldás

Reklámok

#29 Az élet belül is lehet szép, ha tér van engedve neki.

Miből áll az én belső szépségem?

a felállás képességéből

az ízlésem kifinomultságából

a segítőszándékomból

abból, hogy vagyok elég önző ahhoz, hogy ha magammal kell foglalkozzam akkor azt megtegyem

a gyengédségből.

a kecsességből

a megérzőképességből

a háttérzenéből, ami sokszor a fejemben lejátszódik.

( … Don’t make me sad, don’t make me cry, sometimes life is though and I don’t know why. – Lana Del Rey – Born to die)

a változtatásképességből fakad a szépségem

“hatlamas” … (becsukott szemmel gépelve gyakorta elcsúszik egy betű- de remélem a lama-k segítenek nekem megszilárdítani hitemet) .. erő van bennem amit idővel megtanulok helyesen kezelni és az akaratot átveszi a szeretet.

A belső szépségem forrása Isten.

Egy szikra van bennem,amit tőle azaz Istentől kaptam.  Egy örök mécses.
Csak időnként annyi lesötétített ablakkal veszem körül, hogy nem tud világítani. Pedig egy kristálytemplomban gyönyörű fényét minden felé szét képes szórni.

Így hát kívánom, hogy ki e pár sort olvassa kezdje meglátni saját belső szépségeit.

namaste
Éva Andrea