#46 Balkezűség az új medicinában

A Hamer féle medicina szerint különbséget kell tennünk jobb és balkezűség között.

A balkezűség áthelyezi a konfliktus becsapódásának helyét az agy átellenes oldalára a szokványos jobbkezességhez képest. A balkezesek tulajdonképpen a lelküktől az agyukig másként vannak “polarizálva”.

Most csak azt írom le, hogy a balkezeseknél melyik konfliktus viszony melyik oldalra esik.

A test bal oldala nálunk a partner-oldal ide tartoznak a barátok, a rokonok, az üzlettársak, a kollégák, az ellenségek, (de az apa oldalát is ide sorolnám)

A test jobb oldala nálunk az anya/gyerek oldal (saját anya, saját gyermek, illetve olyan emberek és állatok, akiket annak érzünk.)

A bal- és jobbkezesség az agyban kezdődik, pontosabban a kisaggyal, mert a kisagytól számítva kezdődik az oldalasság szerinti definiálás. Ezzel szemben az agytörzsnél a bal- és jobbkezességnek gyakorlatilag nincs jelentősége.

A szerv és az agy közötti kölcsönös viszony mindig egyértelműen látszik. Egyedül a lélek és agy, vagy az agy és a lélek egymás közötti viszonyban játszik fontos szerepet a bal- és jobbkezesség, mert ugye dönt a konfliktusról/agyi útvonaláról is és így arról is, hogy az érintettek milyen konfliktus során egyáltalán milyen „betegséget” szenvedhetnek el.

Például: Jobbkezes nő egy identitás konfliktus során végbél fekélyesedést szenved el, a balkezes nőnél ezzel szemben ugyanazon konfliktus hatására gyomor- vagy epevezeték fekélyesedési folyamat indul be.
Jobbkezes férfi egy birtok-bosszankodási konfliktus során epevezeték- vagy gyomorfekélyesedést szenved el, a balkezes férfinál ezzel szemben ugyanolyan konfliktusnál végbél fekélyesedés jelentkezik.

Jobbkezes nőnél pld. a bal mellben a nőnek a gyereke és az anyja és a családi fészek miatt keletkező konfliktusok okoznak elváltozásokat, míg a jobb mellben a partner vagy partnerek, akikhez tulajdonképpen a többi ember sorolandó, kivéve a kis gyermekeket, ill. a kis gyermeknek tekintett embereket és az állatokat.

Balkezesnél pontosan fordított a helyzet. Tehát a jobb mellben a nőnek a gyereke és az anyja és a családi fészek miatt keletkező konfliktusok okoznak elváltozásokat. Míg a bal mellben a partner vagy partnerek, akikhez tulajdonképpen a többi ember sorolandó.

A balkezesség egészen különös módon bizonyítja számunkra, hogy a biológiai konfliktusoknak elsődlegesen semmi közük Freudhoz és a hagyományos pszichológiához, hanem valóban biológiailag determináltak. Mert az, hogy egy balkezes fiatal nő egy szexuális konfliktusra a férfias birtok-konfliktus szervi tüneteivel (angina pectoris mellkasi fájdalom szívzūr) reagál és ebből kifolyólag lelkileg depressziós lesz, „tisztán pszichológiailag” egyáltalán nem értelmezhető.
A balkezes nő soha nem is veszíti el petefészek működését, nála továbbra is folyamatos marad a peteérés és a menstruáció, míg egy jobbkezes nőnek ezek után már elmarad a peteérése.
Ilyen összefüggésben az is érdekes, hogy egypetéjű ikreknél az egyik mindig balkezes, a másik pedig jobbkezes.

Reklámok

#45 Aparigraha, nem ragaszkodás yama állapotról.

Vágytam ide? Igen! El akartam jönni ide? Is is! mikor már realitás közelben volt a valószínūsége akkor persze, hogy nagy IGEN. Hajtottam érte, kívánkoztam, ó bárcsak eljuthassak ide? Nem. Éreztem hogy egyszer látni fogom? Igen!

Vannak helyszínek az életben ahová elvágyik szívünk. Bakancs listánkra, álomtáblánkra felkerül. Mégis mi vonz minket azokban a helyszínekben?

Van két természeti / Universalis törvény ami a téma kapcsán elõhozok.

Azt vonzod, ami téged is vonz.

Aminek teret adsz, attól teret kapsz.

Miért hajtjuk hát ezeket a célokat? Ha kielégül a vágyunk mit ad az nekünk? Ha békességet, örömöt, üdvöt akkor megérte. Azt mondják a pszichológus kutatók, hogy 20 perc eu-stressz = potív stressz fantasztikus hatással van az immunrendszerünkre. De ha évekig di-stresszorok ezreinek tesszük ki magunkat egy olyan munkával például, amit legfõképpen a pénzért ,de örömtelenül csinálunk, akkor semmi értelme nem lesz ha 20-40 percnyi örömmel prôbàljuk visszaépíteni azt amit mélységesen megtépáztunk.

Vannak viszont olyan helyszínek, melyek kikristályosodnak elõttünk képzeletben, még ha “Soha” nem jártunk ott akkor is. Ennek két magyarázata biztosan van. Vagy azért mert már valóban jártunk ott egy korábbi életünkben, vagy azért mert párhuzamosan zajlanak a korok és jövöbeli énünk fog ott megfordulni. De nem kell nekünk ezeket magyarázni, a lényeg, hogy ne parázzunk rá ilyen dolgokra, ha meg kell történjen, meg fog történni.

Korábban készítettem én is álomtáblát – vagy mint nevezzem – amire – csakúgy mint a Titok címū könyvben javasolják – felraktam kívánságaimat. Miként szeretném megélni a jövöm, milyen életérzést szeretnék magamévá tudni, milyen helyszíneken szeretnék megfordulni, milyen tevékenységeket szeretnék végezni.

Tulajdonképpen olyan formában egyàltalán nem valósult meg. De ha végig megyek rajta egyesével nem elégedetlenkedhetek. Hordhattam szép ruhákat? Igen. Ehettem finom reggeliket? Igen. Ittam gyümölcslevet frissen facsarva? Igen. Sportoltam? Igen. 4 év után ugyan, de megtapasztaltam a bájos, romatikus flörtöt? Igen. Delfinnel nem usztam, Rio de Janeiro-t és Las Vegas-t nem láttam, gyermekem nem lett, Parasailing-ezni nem mentem…egyelõre. De ki tudja mikor fognak ezek bekövetkezni vagy azért vonzom õket, mert már egy parallel világban bekövetkeztek.

Azt hozom ki ebbõl, hogy minden ilyesmi, teljesen feleséges. Amit meg lehet ezzel a módszerrel erõsíteni az a kondicionáltság illetve az elvárások. Ráadásul a kívánságok további kötöttségekkel tartanak itt a karma körforgásában. Még ha az ember érzi is, hogy ez utàn az inkarnációja után jön a következõ, mert nem volt eléggé elõkészítve ez az élet a kiszálláshoz, akkor is jobb arra törekedni, hogy olyan lenyomatokat hagyjunk vagy olyan cselekvéseket hajtsak végre, ami segíti a ragaszkodás mentességet és nem a földhözkötöttség gunáit* erösítik. (*Guna szanszkrit szó magyarra kötõerõként fordítják. A világ 3 kötõerõ minöségbõl tevõdik össze. A tamas – tudattalanság, a rajas – szenvedély és a satwa – jóság)

A címben szereplõ Aparigraha az ötödik Yama. Az Ashtanga yogának – hívják úgy is Raja Yoga – azaz az elme uralásának yogikus Iskolájának elsõ ága a Yama azok a tiltások amik egyben szociális kódok. 5 Yama közül az Aparigraha tulajdonképpen a nem birtoklás, a nem kívánás illetve a nem ragaszkodás alapelve. Ehhez Kell, kellene tartanunk magunkat nekünk yogásoknak.

Ezért is mondom, hogy fejlõdési pályámon sok úton jártam már, de nálam nem mūködtek ezek. Hiába vonzotta agyamat a média örvénye, a csillogás, a mū, a trendi, a minden egyszerūen megkapható és könnyūnek tūnõ világ. Nálam nem ez a szint Kell, hogy bekövetkezzen s nem azért mert pl. ezt az álom tábla technikát ne lehetne hatásosan alkalmazni. Igen lehet. Vannak rá élõ példák. Hanem azért, mert tõlem már akkor sem (5 évvel ezelõtt) ez volt az elvárt szint.

Kellett hozzá a yoga filozófia alapköveinek letétele, hogy végre helyére kerüljenek bennem ezek a dolgok. S lássam, számomra mi a helyes és mi a nem elvárt, mondhatni tõlem helytelen viselkedés, gondolkodásmód, szemlélet.

Te buktàl már azért, mert az alapjaid nem voltak rendben?

Áldás

#44 Könyv feldolgozás: Ken Wilber Határok nélkül

Az ember különböző okok miatt elutasíthatja magától a lelke különböző rétegeit. Mivel az egyén pszichéje bizonyos rétegeivel (persona) vállal csupán közösséget, a lélek többi része úgymond ‘nem-személyiségként’ határozódik meg. Az ilyen ember lelke újratérképezésével iparkodik kizárni tudatából önmaga nemkívánatos vonásait árnyékait.

Az EPS extra szektorális érzékelés számos formája a bőrön kívülre tolja a személyiség/nem személyiség határait.

Az egyén az identitások többféle szintjéről választhat magának önazonosságot. (#szerintem itt a koshakról beszél mert azt írja 5 fő szint van)

* A szintek illetve a terápiák sávjai valamelyest egymásba mosódnak, tökéletes, merev határvonal nincs.

A lélek a határainak kijelölésével egyúttal a leendő csatái természetéről is döntünk. Az identitás határai megmutatják hogy a mindenség mely elemeit valljuk magunkénak és melyeket nem.

Sokan felvetjük hogy a pszichoanalízis vagy a hinduizmus mást és mást emel ki, vélhetjük másról beszél s többnyire ellentmondanak egymásnak. Holott arról van szó, hogy: (#mindenki annyit ért meg belőled, ahol ő tart)

Az adott szinthez tartozó gyógyítás tudomásul veszi minden, a színképen fölötte elhelyezkedő gyógymód létezését, miközben elutasítja az akartam található szinteket.

Az agg macska nem retteg a közelgő haláltól hanem csöndben kisétál az erdőbe összegömbölyödik egy fa alatt és kileheli a páráját. A halálosan beteg vörösbegy is kényelmesen elfészkeli magát egy fűz ágán aztán belebámul a napnyugtába.

“AKI HATÁROKAT GYÁRT ELLENTÉTELEKET TÁMASZT” Azért élünk az ellentétek világában, mert határokat gyártunk.

…rendszerint tartotta száját. Nem dőlt be a szavakat mágiájának. Tudta, hogy a szó kétélű Kard, s aki kardot fog az kard által vész el.

Tulajdonképpen azért élünk a küzdelem és az ellentétpárok világában, mert határok szövik át az életünket. Minél szilárdabban kiépített valamely határvonal annál elkeseredettebb csatára számíthatunk. Minél jobban hajszolom az örömöt, annál jobban félek a szenvedéstől, minél jobban foglalkoztat a jósàg, annál rögeszmésebben irtom a rosszat. Minél jobban lenyűgöz a siker annál jobban rettegek a kudarctól.

Ha megpróbáljuk elszakítani egymástól az ellentétpárokat és csak a pozitív pólushoz ragaszkodunk – jóhoz rossz nélkül akarunk jutni – akkor légvárat építünk/kergetünk.

Meg Kell hagyni a természetben számtalan határvonal létezik. A kontinensek partvonalai az világóceánok mentén, aztán ott vannak az elhatároló felületek minden olyan felszín Ami elválasztja a létezőket a környezetüktől. Alan Watts mondta a partokon a föld és a víz éppenséggel nem elkülönül hanem találkozik. Érintkezésről van szó. A vonal = határvonallal. A vonalak nem csak megkülönböztetik, hanem egységbe is foglalják az ellentéteket.

Homorú ) domború

Vonalból akkor lesz határvonal amikor a különbségeket hangsúlyozzuk egység kiemelése nélkül.

Ellentétek elválasztósa és pozitívumra törekvés helyett összebékítenünk és egyesítenünk Kell a két pólust.

A személyiség és a nem-személyiség határa a legalapvetőbb. Annyira lényeges hogy az összes többi határt ez határozza meg. Ha egyszer ezen átlátunk akkor mindegyiken átlátunk.

Vei Vu-vei szavai:

Miért vagy boldogtalan?

Azért mert mindannak amit gondolsz és teszel 99,99%-a téged szolgál – márpedig te nem létezel.

Csak a rész szenved, az egész soha.

A hamis identitás csapdájába esek, ha úgy fogom fel érezni, megismerni, látni tudom “személyiségemet” a jelen pillanatban.. Ez arra vall, hogy a személyiség nem lesz azonos az önvalóval azaz lényem leglényegével. Hamis személyiség ez merő illúzió és álság.

Az elmém, a testem, a gondolataim, a vágyaim mindezek nem tartoznak jobban hozzá az önvalóhoz, mint a fák, a csillagok, a felhők, a hegyek, mivel ezeket nem tárgyként szemlélhetem, s úgyszólván egyenrangú félnek tekinthetem.

(#mindenkiben van Jang tűz példának okáért még ha nincs is kimondottan a születési képletedben)

A felismerés az hogy a bennem lakó önvaló végső soron a külvilágot jelenti, és fordítva. Az alany és a tárgy, a kint és a bent mindig is egyet jelenthettek. A VALÓSÁG AZ ELLENTÉTEK EGYSÉGE, NEM KETTŐS.

“Semmi sem homályosítja el jobban az isteni fényesség tündöklését, mint az idõ piszka.” 86. Oldal Ken Wilber Határok nélkül. 1979, Magyar fordítás 2000 Édesvíz kiadó.

Eckhart mester így szól erről. Nincs nagyobb akadálya az isteni kegyelemnek [ az egység tudatának] mint az idő.

Minden ember életében voltak olyan pillanatok amikor kívül rekedtek az idő. Pl. mindannyian gyönyörködtünk már a naplementék égi tűzvészében, elmerültünk a holdfény csillámaiban, megszűnni éreztük az időt kedvesünk elragadtatott ölelésében, vagy megkövülve álltunk midőn villám fénye szántott a szakadó esőbe? Ezeket hívják úgy csúcsélmények. A csúcsélmények során megszűnik az idő és mi elmerünk a pillanatban.

Közmondás: A szenvedés a kegyelem első szikrája.

“A persona személyiség többé-kevésbé pontatlan elszegényített önképünk. Akkor jön létre amikor megpróbáljuk letagadni bizonyos lelki késztetéseinket, amilyen a harag, az önkényeskedés, az erotikus vágyak, az öröm, az ellenségesség, a vakmerőség, a durvaság, az ösztönzés, az érdeklődés stb. Azonban ha nem veszünk róla tudomást még nem tűnnek el. Mivel ezek a késztetések hozzánk tartoznak mindössze annyit tehetünk hogy más nyakába varjuk őket. …Kényelmetlen késztetéseinket tehát nem sikerül igazából megtagadni csupán az illetőségüket

AKI folyvást külső kényszerek rabjának hiszi magát voltaképpen több belső késztetéssel és energiával rendelkezik mint amiről tudomása van. Ha nem lennének ilyen késztetései fütyülne a világra. A bölcs ember ezért a külső kényszerben – származzon az fõnökétöl, hitvestől, baráttól, iskolától – annak jelét látja hogy olyan késztetések lappanganak a lelkében, amelyek rejtve maradtak előtte. Megtanulja hogy a kényszer helyett úgy fogalmazzon: “több törekvésem van mint amennyiről tudok.” A kötelezettséggel ugyan ez a helyzet azt nem a világ sózza ránk, hanem a saját be nem vallott segíteni akarásunk.

Az emberben Rendkívül erős ellenállás él az árnyékkal szemben. Kívülre vetíti lénye kellemetlen vonásait. Ez megakadályozza, hogy sajátjuknak ismerjék el kivetített késztetéseiket és tulajdonságaikat.

Persona + árnyék = én {#Ahamkara}

Az árnyék megismerésének egyszerű módja az, ha mindannak az ellenkezőjét feltételezzük, Amit tudatosan elgondolunk. Vagy amire tudatosan törekszünk, áhítozunk. Ez megmutatja majd milyen képet fest az árnyék a világ előtt és nekünk meg Kell barátkozni a tükörképpel.

Az én {#Ahamkara} az önszabályozás központja egyben az akaratlagos és nem akaratlagos tevékenységeké is. Az ember mikor azt mondja “mozgatom a karomat” “tekergetem a lábujjam” akkor csupán az akaratlagos életfolyamatokat ismeri el sajátjának. Azt már nem mondjuk hogy :”verem a szívem”, “keringetem a vérem”.

Ha szintet akarunk lépni akkor meg Kell vallnunk az énnel közösséget vállaló beszűkült identitásunkkal és felfedeznünk, átéreznünk a testi lelki szervezet teljességével való azonosságunkat. Az e szinten dolgozó gyógyász számára mindez azt jelenti hogy felfedezi az autentikus, egzisztenciális személyiséget.

Az embernek éreznie kell a testében keringő éltető áram delejes hatását. Ehhez fel Kell adnia az én merev szabályozási rendszerét, hogy a mély testérzetek felszínre kerülhessenek.

Bármilyen egyszerűnek tűnik, a nehézségeit menten megtapasztalja az aki megpróbál kapcsolatba kerülni a testével. Nem fogja érezni a lábszárát, a gyomrát, hanem megszokásból gondolja hogy érzi ezeket a testtájakat. Elképzeli őket magának, így kerüli el hogy közvetlen érző figyelemmel forduljon feléjük. Természetesen ez az egyik főbenjáró oka a testi egység megbomlásának. Óvakodnunk kell tehát az érzetek fogalmak közé szorításától, fel kell függesztenünk – legalábbis ideiglenesen – az érző figyelem átfordítását gondolatokra és képekre. Testünkkel a következő képpen teremthetünk kapcsolatot.

  • Feküdjünk le kinyújtott végtagokkal
  • Hunyjuk be a szemünket
  • Lélegezzünk mélyen
  • Kezdjük el a testérzeteket felfedezni
  • Ne akarjunk, ne erőltessük az érzékelést.
  • Jegyezzük meg magunknak ha valamely testtájon kellemes vagy kellemetlen testi érzetek keletkeznek.
  • Figyeljük meg hogy mely testrészeinkben jelentkeznek erőteljes, elevenen ható érzetek és melyek tűnnek tompának súlyosnak élettelennek és fájdalmasnak.
  • Azt is figyeljük meg hogy milyen gyakran kalandozik el figyelmünk milyen gyakran ábrándozunk.

Második szint a yogikus légzés három szakaszán végig haladott figyelés.

Harmadik szint szívjuk be a levegőt a köldöktájra (hara) kilégzéskor áramoltassuk a levegőt a hasból az egész testbe. Érezzük ahogy a levegő átjárja a lábujjakat? A karomat? A fejbőrt? Kilégzéskor engedjük hogy a levegő az egész öröm kiáramoljon testünkön és az egész világon. Bocsássuk ki a testünkön keresztül a levegőt a végtelenbe.

A gyakorlat végén engedjük hogy egész testünk a végtelenben enyésszen. Minden kellemetlen zavaró, fájó testérzet ugyan úgy áramoljon ki a végtelenbe.

Fontos hogy majdnem biztosan lesz olyan testtáj Amit zsibbadtnak, érzéketlennek, merevnek, feszesnek találunk. Jegyezzük fel ezeket a blokk területeket. Majd ismerjük meg az érzelmi töltetüket miértjüket. [Lowen és Kelemen munkássága] Majd továbbléphetünk a blokkok eloszlatását megkísérelve. Hiszen sokszor tizenöt évet töltött az ember egy egy blokk kiépítésével, nem várhatjuk hogy 15 perc alatt elenyésszen. Nem tudatosan kell őket megoldani.

Találd meg te is a számodra fontos mondatokat a könyvben.

Namaste.

#43 Isten/Ishwar és az Istenségek

Nehéz úgy leírni az Isten szó fogalmát hogy a hindi filozófiában – amiből a yoga is gyökeredzik – számos számtalan jelenség, kerül a képbe, ugrik be. Egy magyar nyelven gondolkodónak ahol kb. 5 szót *(az Úr, a Teremtő, az Atya, a Mindenható, az Abszolút) használ a köznyelv. Egy angol nyelven gondolkodónak ahol szintén kb. ez az 5-6 szó van, fordítással ugyan azok (The Lord, The Creator, the Father, #Almighty, Absolute) ugyan arra az energiára asszociálunk. S ennek az energiának több jellemzője van. Ezeket a jellemzőket a Yoga filozófia atya Maharishi Patanjali Ji Ishwara névvel foglalta össze, s a Sankhya filozófia teremtési folyamatába – ami alapjáraton nem említ isteni minőséget, beemelte az Ishwara fogalmát. Ezáltal a yoga elismeri az Ishwara létezését tehát magyarul a yoga filozófia része az Istentudat. Ha pedig része, akkor tud is róla jellemzést adni. Ezek a jellemvonások, jelzőként mind a magyar mind a latin mind pl. az angol nyelvben megtalálhatóak. Csak hogy a három legfőbb tulajdonságot említsem Mindent tudó, Mindenhol jelenlevő, Mindenható.

Hinduként más képzettársítás történik ha Brahman szót használjuk más ha Vishnut, más ha Shivát. Az 🕉️ Az AUM ezt a három energiát is képviseli.

Brahman az Abszolút leghatalmasabb energia amiből minden származik. Ő a tartály, amiben minden tartalom megtalálható. Hatalmasságáról a Shri Mad Bhagavad Gita 10. Fejezetéből kaphatunk némi rálátást.

Ő maga testi formát is ölt, időnként amikor úgy érzi a Világnak szüksége van rá. Errõl a 4. Fejezet 6-7-8 énekeiből tájékozódhatunk.

S akkor azokról az Istenekről,Istennőkről, istenségekről akiket ilyen néven ismernek mint Ganesh, Lakshmi, Swaraswati, Hanuman, Kali(ka) újabb és újabb képzettársítások születhetnek.

A yoga elismeri a személyes Isten fogalmát, s azzal is dolgozik majd a későbbi belsõ yoga folyamatok kapcsán tehát a meditációban Dhyana, ha az egyén ezt érzi segítségnek (beej) a Samadhi*megvilágosodás elérésében.

Összességében ha mindezt átláttuk megérthetjük hogy ezért, minden embernek – aki a yoga útját járja,- más más képe lesz az Ishwar fogalom kapcsán. Így mást láthat lelki szemei előtt ha ezt a fogalmat hallja “A személy, Aladár” és mást láthat “B személy, Béla”.

Így aztán megértésre kerülhet, hogy a yoga nem függ vallástól egyetlen válástól sem! S maga sem az. A jóga folyamat, egy rendszer arra, mit tehetek egyénként, hogy egyesüljek mint tartalom, a tárolóval.

#42 Van egy csodás barátom… Köszönöm s Köszöntöm!

Van egy csodás barátom, aki olyan erős, hogy azzal idősödöl időre inspirál.

Van egy csodás barátom, aki az élet nehézségeiből már korán kivette a részét, de Soha nem hallom siránkozni, mindig arra koncentrál amilyen van, nem pedig arra amije lehetne, ha…

Van egy csodás barátom, akinek az értékrendje a mai romló, széteső, elkorcsosulásra hajlamos világban tartja a tisztaság az erény morális alapjait.

Van egy csodás barátom, aki maga az elegancia. Megjelenése sugárzó mert harmónia árad belőle.

Van egy csodás barátom, aki tudja hogyan ossza be idejét, mi az Ami számára fontos és mértékadó.

Van egy csodás barátom, aki nem fél az élet megpróbáltatásaitól, mert a legnehezebb legtörékenyebb ajándékot is elbírja az élettől. Két léleknek is életet adott.

Van egy csodás barátom, aki nem fél az igazságot a szemembe mondani. S mindig támogatott, amiben csak tudott.

Van egy csodás barátom, akinek a vidámsága a saját és környezete életét is megszépíti.

Az életébe nem kívánok mást, csak mindenből épp elegendőt számára.
Akár merre is legyen, akár milyen hosszú idő is teljen el míg újra látjuk egymást, én köszönöm, hogy barátságot kötött velem.

Isten éltessen születésnapod alkalmából Kinga!

 

#41 Meditáció. Meg kell tanulni szeretni.

Nem aggódom! Minden tökéletesen rendben van!

Minden apró testi elváltozásomnak kezdem nézni a jelentését, milyen lelki sebemet mutathatja.

Van egy én részem, aki nem elégedett, mindig másra vágyna. De azt nem tudja hogyan vitelezze ki. Vagy hogy mi az a más pontosan, ami kellene csak hogy ez nem jó. Nem látja meg azt ami rendben van, csak mindig attól fél … valamiről lemarad. Valamiből kimarad. Ugrál hogy én is itt vagyok. Hangoskodik hogy vegyék már észre. De szeretet nem tud kapni, mert mindig morog és elégedetlensége diszharmóniát teremt, amivel felrúgatja azt ami van. Még ha rosszabb is lesz, változtatni akár csak, hogy ő legyen rendben, a többi nem számít. Tapasztalata nincsen, a jövőbe nem lát, gyengén-látó, önbizalma a tapasztalatlansága miatt nincsen. Mégis mindent felrúgatna csakhogy újra középpontba legyen csak hogy rá is figyelem terelődjön.

Hogyan tudnám mégis szeretni ezt az én-részem?! Kulcsfontosságú hogy úgy ahogy vagyok elfogadjam magam.

A szeretet tanulható!

S Minden bizonnyal én is tudom hogyan tanulható csak rá kell szánnom az időt és az energiát. Nem mindet a Googlebõl kell kikeressek vagy a YouTube tutorialról lenézzek mert teljesen elkorcsul minden képzelőerőm és memoriám.

A szeretet egy folyamat.

A szeretet maga a tökéletes elfogadás.

Nem számít, hogy mit tesz a másik te érzed, hogy Isten egy kis csodája és nem Kell az elvárásaidnak megfelelnie. Úgy jó ahogy van, neki is megvan a maga szerepe világodban.

Elfogadni akkor tudok valamit ha teljesen mindenestől megértem.

Megérteni valamit annyit tesz hogy megismerem az álláspontját, ismerem az utat ahonnét jött, és ismerem, hogy milyen ösztönök hajtják bele a cselekvésbe. Megértem hogy mit miért tesz.

A megismeréshez idő és tér szándék kell.

#természeti törvény: Aminek teret adsz, attól teret kapsz.

Miként enged magához közelebb? Úgy ha teszek azért, hogy elhiddje én a barátja akarok lenni.

Az adott idő a meditációra szánt idő, a tér pedig önmagamban van. De vehetjük térnek a “laboromat” is. – Relaxáció alatt.

A változás bennem Kell elinduljon, s annak eredményét azon gyorsan le tudom mérni, hogy apuval a környezetemben hogyan viseltetek, a szomszéd a kertben hogyan viseltetik a feleségével. Ezek külső világom mérőfokai, de ez nem azt jelenti hogy nekem oda Kell mennem ezekhez az egyénekhez és a barátommá Kell tennem őket, mire meg nem szeretem őket, történeteket meséltetve velük és analízisekbe belemenni. Nem

Meditációban saját én-részemet kell megismerjem, megértsem, elfogadjam és szeressem.

A többi Isten dolga.

Namaste

#40 Felhőatlasz FILM Összegző

Tegnap a lelkek összekötöttsége kapcsán volt álmom társam életére vonatkozóan. Nekem ebben az életben el kellett szakadnom fizikálisan partneremtől s ez még mindig felkavarja érzelmeimet. Úgy fest feladataink most nem arról szólnak hogy együtt éljük le életünket.

Azonban minden bizonnyal össze vagyunk kötve. ” Az elszakítottság csupán illúzió” ahogy az a filmben is elhangzik.

A felhőatlasz fő üzenete

Az életünk nem csupán a miénk! Az anyaméhtől a sírig kötődünk másokhoz a múltban és a jelenben.

A film alapja a reinkarnáció elfogadtatása.

A film első 30 órája annyira érthetetlennek és romlottnak hat, hogy úgy voltam vele magam sem nézem tovább. Ezt nem lehet bírni, pláne követni nagyon nehéz. Egyszerre 6 idősíkban, korban indulnak el a szálak. Legalább 8 főbb karaktert nyomon követve.
Ebben a 48-as mátrixban az első egy órában sokszor eltévedtem.

Majd megjöttek a várva várt igazságok. A filmtől ugyanis vártam örök igazságokat vedikus lenyomatokat. A film rendezői és producerei azok a lengyel gyökerekkel rendelkező Wachowski nővérek akik a Mátrix trilógiát is filmre vetítették.

Akkor nézzük milyen Nagy igazságokat szőttek a történetbe.

Ezt a világot ugyanazok a láthatatlan erők mozgatják mint amik a szívünket facsarják.

  • A múlt egy szirén bűvöletével próbál visszacsábítani minket
  • Ha gyenge a préda az erős felfalja.
  • A túlélés gyakran bátorságot követel
  • …majd eszébe jut, mikor nem keresi önre talál.
  • A szabadságot az tudja igazán mit jelent, akit megfosztanak tőle.

…Azt kell tennie, amit nem bír nem megtenni.

  • A tudás egy tükör s benne megnézhetjük kik vagyunk, s kivé válhatunk.
  • Létezni annyi, mint érzékelhetőnek lenni. Így hát önmagad megismerése mások szemüvegén keresztül lehetséges.
  • Az éhség a szívben – a mindig többre,- erősebb mint az ész.
  • A hit akárcsak a félelem vagy a szeretet ugyan úgy megértendők mint ahogy értjük a relativitás elméletet vagy a valószínűség számítást.
  • Ezek is olyan jelenségek melyek meghatározzák életünk alakulását.

Tegnap az életem még egy adott irányba tartott, de ma már egy másik irányba halad. Tegnap még úgy GONDOLTAM, hogy sosem tennék meg olyat, amit ma megtettem.

Ezek az erők – melyek gyakran újrateremtik az időt és a teret, s alakítani és módosítani tudják azt akinek képzeljük magunkat – már jóval születésünk előtt hatni kezdenek, majd az elmúlásunk után sem szűnnek meg.

Hallhatatlan életünk alakulása a szavainknak és tetteinknek a következménye, melyek egymást erősítve vezérelnek keresztül Minden időn.

Minden bűntettel vagy kedves gesztussal a jövőnkhöz járulunk hozzá.

  • Az életeinket és a választásainkat pillanatonként értjük meg.
  • Minden egyes kereszteződés, minden egyes találkozás, egy új potenciális irányt kínál.
  • A hátár = szakadék (gap) a zaj és a hang között csupán konvenció (=szabály) Minden korlát egy elfogadott szabály, ami arra van hogy átlépjünk rajta. De csak akkor léphetünk át bármilyen határt ha felfogjuk, hogy azt tesszük.

Életem mesze túl nől az én korlátaimon.

A világnak meg van a maga természetes rendje, aki megpróbálja ezt megváltoztatni rosszra fordul a sora.

Akár mit is teszel, annak sosem lesz nagyobb következménye, mint egy árva cseppnek a határtalan tengerben.

*De hát mi is a tenger, ha nem a cseppek sokasága.

Tisztítsuk hát meg egy csepp lelkünket ,hogy környezetünket jó mintával láthassuk el.

Namaste

#39 Nem attól haladsz előre ha össze-vissza futkosol

https://youtu.be/yJGSSaLCeME

Néhány órával ezelőtt ismét megcsapott a változásra való igény. Ma úgy keltem fel, – mi lesz velem télen? Ha már a 15-17° is lezsibbasztja a vérkeringésem, itthon Magyarországon olyan hideg van!-Tulajdonképpen nem is csoda, ma épp oppozíciós napom van. Megjött a Jin fém.

Amikor valamilyen “szelek vagy benyomások” megcsaptak a városban, akkor egyszerűen nem tudtam kezelni a dolgot és nem tudtam mást csinálni, csupán eltávolodni anyától, s azt mondtam egyedül megyek egy kört. Megkérdezte mi a baj s így válaszoltam: …” nem tudom kitalálni az életem. Egyszerűen meg vagyok ragadva.” Még egyszer megkérdezte anyukám hogy kell-e valami s én sajnos ismét kaffogva szóltam vissza. De akkor már tudtam jobb lesz ha hazamegyek és nem kapkodok bele dolgokba. Mondtam hogy megyek vele haza. De olyan gyorsan elinalt anyukám. Elment mellőlem édesanyám és nem várt meg. Aztán gondoltam elmegyek talán el tudok intézni valamit a telefonommal, de annyit mondta csináljam meg magam.

Nos akkor jutott eszembe a Punnany Massif idézet:

Nem attól haladsz előre, ha össze vissza futkosol.

Hazamentem és azon voltam hogy az elcsendesedésemre valamivel több idő jusson. Aztán mindig rájövök, hogy a belső bölcsességnél nincs jobb. Nekem ugyan nagy segítségemre vannak a terápiás módszerek, ezoterikus alternatív gyógyászatok útmutatások, s mikor elakadás van az életemben időről időre futottam valakihez segítségért (persze ezeknek jól szabott áruk volt) aztán egy számomra tiszteletre méltó ikonikus oktató Dr. Daubner Béla egyik interjújában mondta az alábbi szavakat.

A spiritualitáshoz rengeteg téves elképzelés fűződik, mert az emberek RACIONÁLIS úton akarják érteni és megmagyarázni. Még akkor is ha jó-szándék van bennük. [A spiritualitás nem magyarázható racionális úton!]

Ha valaki egyszer elindul egy ilyen úton, akkor ő benne meg fog születni, hogy mit csináljon. Azt nem Kell előre tudni!
Nem kell kiolvasni és az sem kell, hogy más megmondja! De el Kell tudni adni jutni!
Például, ha valaki jár egyéni terápiába, akkor sokáig azon dolgozunk, hogy átalakítsuk a KONDICIONÁLTSÁGÁT, a világképét, a személyiség érését, a hiányállapotait feltöltsük és legyen egyre szabadabb. És akkor elér és vált egyet s elkezd spirituális úton menni!
. S egyszer csak azt Kell neki mondani, hogy nagyon jó amit csinál.
S akkor megint kérdez valamit s azt kell mondani: Kérdezd meg magadtól.
S akkor már nem kell abban őt segíteni, hogy mit is csináljon, mert akkor már jön belőle. Mert akkor már ilyen szinteken van.

A jóvátételi cselekvések vezetnek !
Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz szenvedésem.
Itt jön képbe a nagyon fontos Niyama a Santosha, az elégedettség, contentment

Ha én elégedett vagyok, akkor egyre több dolog történik velem, hogy elégedett lehessek!

De ha nem tudok elégedett lenni, akkor akár mi történik velem, akkor sem leszek elégedett. Mert a tárgyi világ nem tud bennem elégedettséget szülni. Azt én tudom szülni és kivetítem a tárgyi világra s akkor megélem a tárgyi világot elégedetten.

Ezért szükséges tágítanom a tudatom elcsendesedéssel. Mert tudom, hogy a spirituális útra lépés közel van, idén megvalósítom.

Minden úgy jó ahogy éppen van. Ha ezt el tudom fogadni akkor megszületnek a válaszok.

Néhány napja álmomban egy kutyával küzdöttem aki folyamatosan csaholt utánam, melyből támadó kellett éreztem s többször ruhával megcsaptam de nem szállt le rólam s majd egy utolsó összecsapásnál felfelé való elrugaszkodás közben átváltozott patkánnyá, azonban a megharapás élményére felébredtem.

Nem értek az álomfejtéshez.

Aztán tegnap előtt jött meditációnál egy kép elém amiről az akasztott ember képére asszociáltam. S úgy léptem ki az elcsendesedési gyakorlatból hogy ezt a tarot lapot megnézem mit üzen.

Aztán ott az volt a javaslat húzzak még egy lapot

“Nem húztam” csak másnap újra elcsendesedési gyakorlat alatt megjelent egy 5-ös (V) és egy Kard nem ismerem a tarot lapokat igazán de azzal a szándékkal jöttem ki az elcsendesedésből, hogy a kardok 5-ös lap hordoz üzenetet nekem.

Ez pedig a kudarcról szól

Félelem a fájdalmas tapasztalatoktól, félelem a veszteségtől, félelem a vereségtől.

Mire asszociálok hogy ha azt hallom “vereség”

Padló, gyötrelem, megaláztatottság a köznyelv – (rosszakaró) – gúnya, más előrébb kerül, kevesebb vagyok másoknál, vagy kimondottan annál aki/Ami legyőzött. Nem az én akaratom érvényesült. Nem az egó akarata érvényesült.

Tehát mire van szükség? Hiszen ismét magammal vagyok elfoglalva…

Jobb ha megyek megetetem a madarakat vagy adok valakinek valamit abból Amim nekem van/ Amit én tudok. Más javára, hasznosulására fordítom az egomat, nem a sajátoméra.

Az ego megtisztulást nyer seva által. Itt önkéntességre gondoltam de a service az nem feltétlenül jelent megtérülés mentességet. De mégis!

Seva szankrit szó, jelentése olyan Munka, amit teljesítünk a viszonzás vagy visszaadás bármiféle gondolatának mellőzésével. Az ősi Indiában Seva alatt azt értették,vallották, hogy az egyfajta lelki fejlődést segítő cselekedet, ami segíti a másik személyt de még a közösségre is jó hatása van.
work performed without any thought of reward or repayment. In ancient [India seva was believed to help one’s spiritual growth and at the same time contribute to the improvement of a community.]

Tisztelettel kérem az isteni útmutatást amint az Antoine de Saint-Exupery Fohász címū versében is foglaltatik:

Őrizz meg az élet elhalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem Amit kívánok, hanem azt amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére!

Áldás.

Hari Om Tat Sat

#38 Alapjában véve, Boldog vétkes vagyok.

Ma betértem Jézus otthonába s lelkemet megKÖNNYítõ sírásba kezdtem. Tudtam hogy ez jót tesz a lelkemnek.

Az utóbbi időben sokszor mondom hogy nem vagyok vallásos, azonban hívő annál inkább! Valahogy Krisztusi tudat nem hagy magamra. Ő az én menedékem mindenhol és mindenkor.

I belong to Jesus

Büszkén mondom, hogy Jézushoz tartozom, Ő az én mesterem.

Indiában a Guru fogalma tanítót jelent, aki a Védák tudását magává téve, el tud vezetni a megvilágosodás kapujáig. Jól használt térképe van az úthoz, ami a felszabaduláshoz vezet.

Én mióta itt vagyok Új Delhiben (2017.08.14.) Jézusra, mint mesterem tekintek, aki a Guru felett áll. Maga a tiszta, tökéletes szeretet. Zavartalan elme, megtestesült Isteni tudatosság.

Mindannyiunkban ott rejlik az Isteni szikra, mindannyiunk Isten megtestesült formája vagyunk valamely módon, valamekkora mértékben. Szóval Jézus a mi mesterünk. Ugyanis emberként élve életét, példás magatartásra tett tanúbizonyságot, s szeretetét kiárasztotta mindenkire.

Talán azért érzem azt majdnem Minden alkalommal, hogy sírnom Kell, mert mikor betérek az otthonába (templomba), ö vár rám. Vele bármikor egységbe kerülhetek. Mégis mikor valóban megtörténik a közeledés, olyan minta ezer meg ezer éve nem látott szerettemhez, atyámhoz, testvéremhez térnék vissza egy tökéletes pillanatra.

S néhány perce, mikor kívülről szemléltem magam a templomban térdelve, az jutott eszembe, hogy néhány perccel ezelőtt még azért adtam hálát – az utcán a templom felé jövet-, hogy az elmémre a yoga nidra 4 hónapos alkalmazása tényleg fantasztikus hatással van. Nyugodt vagyok. Még ha nem is tudom mi vár rám, még ha nem is tudom mi a helyes lépés a jövőmet illetően. S az asztrológiának, tarot kártyának és családállítás módszereinek nem kívánom átadni a döntést. Még ha tudom, hogy anno ezek a módszerek is csupán hírhozók voltak. Nem az én cselekedetemen múlik, hogy merre vezet a sorsom. Csupán csak illúzió a szabad akarat. Korlátolt lehetőségeink közül választhatok. Persze ez is milliárdnyi alternatívát tartogat, de a játék adott, a szabályok adottak. Nincs teljes szabadságom.

Szóval mikor kívülről szemléltem magam, megállapítottam, hogy minden rendben van, s alapjáraton egy boldog vétkes vagyok.

Vétkes milyen csodálatos és szemléletes a Magyar nyelv.

Vétkes. Vét, elvét, vet, elvet…

Cselekvő emberek vagyunk, s minden gondolatunkkal újabb és újabb magokat vetünk,aminek az eredményét majdan learatjuk. S amíg ezen fizikai formánkban létezünk ez másodpercről másodperce zajló folyamat.

Most értettem meg, miért mondják a katolikusok, hogy mindannyian vétkesek vagyunk. Gyermekként még a vétkest úgy magyarázták, hogy bűnös. De a két szó nem egymás szinonimája.

Tehát mindannyian vétkesek vagyunk, s a Karma körforgása szerint, Minden cselekedetünk eredménye lecsapódik nálunk. Minden amit elvétünk magként, valamiféle eredményt hoz. Lehet hogy gyatrát, lehet hogy lényegest, lehet hogy üdítőt, lehet hogy émelyítőt, s lehet hogy élénkítőt. Tehát a vetés- aratás folyamatos.

Bocsáss meg Atyánk, mert vétkeztem.

Én vétkem, én vétkem…

Én igen Nagy vétkem…

Kérem a Boldogságos Szűz Máriát,

Minden angyalokat és szenteket,

Imádkozzanak érettem Urunkhoz, Istenünkhöz.

Ámen.

Hosszú évek, évtizedek után, 30 évesen és 33 naposan jutottam el odáig, hogy nem érzem magam bűnösnek ezt az imákat ismételve.

Tudom, hogy a vétek, az egy cselekedet, nem pedig bűn (!)

Vetés, aratás, Isten nevében, az Ö szeretetében. Ezért imádkozzuk ezt az imát.

2018.04.13. New Delhi, Sacred Cathedral.

#37 Kibicsaklott boka

2017.12.14-én gyakorlati jógavizsgám alkalmával kibicsaklott a bokám.

Elindított bennem néhány dolgot a történet.

A jóga gyakorlati vizsgámon semmi sem volt az én kontrollom alatt. Ez teljesen ellentétes azzal amit a jóga tanít kontrolláld az elméd kontrolláld a tudatod és a tested.

Úgy voltam a dologgal hogy hagyom zajlani az eseményeket, kifolytak a dolgok a kezemből nyugodt voltam és figyelmetlen (careless). Néhány másodperccel korábban meg megéreztem hogy milyen feladatot kapok a tanároktól így az intuícióm valóban jól működött (!) aminek nagyon örülök.

Viszont állandóan elégedetlen vagyok magammal. Több dolog is munkálkodik bennem. Szeretnék több lenni annál mint Ami most vagyok. Látom magam előtt, hogy mennyire széles a paletta, amiben fejlődni szeretnék és nincs rá több időm mint 8-9 hónap.

No de érdekes tény, hogy egy nappal előtte posztoltam, hogy legyünk hálásak és köszönjük meg testünknek hogy egészségesen funkcionál.

Erre olyannyira megörülhetett a testem hogy még extra jó szolgálatot is tett, megmutattam hogy hol van lelki elakadásom. A bokámban volt.

Namaste