#30 Üresség

Gondolkodtatok már azon, hogy:
mi van akkor, ha nem csak a terheket kell cipelni de olykor az áldásokat sem bírjuk el?
Miért boldogtalanok azok akiknek mindenük megvan?
Mitől van olykor üresség érzet?

Jelen helyzetemben úgy érzem rajtam csak az segít ha ezt a témát egy picit boncolgatom.
Tehát még apróbb elemekre szedem a kérdést és egy egy szót is kifejtek.
Mi egyáltalán a boldogság kontra boldogtalanság? Számomra.

Boldogság az a jó érzés ami legbelülről fakad, hogy minden rendben van. Stabilitás van az életemben. Szeretnek, elismernek, elértem valamit. De itt máris defektet érzek. Ez csak rólam szól. Engem szeretnek, engem ismernek el, én értem el valamit mások szemében, tehát előrébb vagyok mint ők vagy legalábbis az elismerés idejére rólam szól a pillanat.
Önzőség. Ér ez valamit ha nincs kit viszont szeretni? Osztozni az örömében, a másikat megtapsolni és biccenteni a fejjel, hogy szép ezt látni, gyere ha öleljelek meg, büszke vagyok rád… Ha ezeket nem érzi az ember akkor nem is igazi számomra a boldogság, akkor az csak SIKER.

Az egóm megállt egy pillanatra azon amit a szívem súg, vagyis az előbbi bekezdés következtetésén, mivel olyan mintha egy leplet rántottak volna le az egómról.
Siker szomj, -éhség,- vágy, -orientáltság, -mámor, -hajhászás,
Mindig is sikeres akartam lenni. De csupán ez nem lehet cél. Ez csak következmény lehet.
Ugyan ez a helyzet ám a boldogsággal is. Túlzottan sok minden tartozhat ebbe a fogalomba. Ezért megfoghatatlan vagyis nem tudni mikor érted el. A célok elérése után megjutalmazzák magukat az emberek vagy a másiktól esik jól a jutalom. Tegyük fel, hogy beazonosítottam most el is értem a boldogságot mint célt, no de akkor mivel jutalmazom magam? Ezért nem jó cél sem a siker, sem a boldogság.

Mi a boldogtalanság? Számomra  kellemetlen, feszítő érzés, a tenni akarási szándékot felülíró tehetetlenség érzése. Igény, vágy ami elérhetetlen távolságokban van.

Ma egy semmittevő, mihaszna, boldogtalan embernek éreztem magam a nap során. Egyik napról a másikra, a sikeresség közepette elkezdtem félni a kudarctól, a megfelelés miatt csinálom a dolgomat, nem azért mert amúgy szeretem. És tényleg tudom/tudnám szeretni ezt a munkát. De a megnyugtató érzések ami abból fakadnak, hogy az életem rendben van, elmúltak hipp-hopp. Pedig tudom szerető emberek vesznek körül, egészséges vagyok,van munkám,  van autóm,  fenn tudom tartani maga, jógázhatom, azt csinálhatom amihez kedvem van, azt tehetek amihez kedvem van. Ez mind áldás! De ma mégis kiestem. A munkámat is felfüggesztettem. Hiába vagyok alkalmazott mégsem éreztem úgy, hogy hatékony tudok lenni. Ezért elmentem haza, felhívtam  magamhoz édesanyámat, aki leápolt mert hozott kaját de leginkább a társaságát és megértését, odaadását hozta. Egy kincs az édesanyám. De nem maradt sokáig és ez mindkettőnknek elég volt.
Elmentem edzésre, megismertem egy új embert, aztán bementem az irodába
és ismét jól éreztem magam, mert a kollégáimmal beszélgethettem.
Majd elmentem anyukám unokatestvéréhez akivel a családban összejárunk. Hozzájuk szoktam menni lelkizni. És a most úgy jött ki, hogy én derítettem őt jobb kedvre, és nem fordítva. .. adtam magamból, pedig azt hittem nekem van szükségem arra hogy kapjak.
Tehát kirángattam magam az állapotból, de a kiváltó okot még nem szüntettem meg.
Mi a kiváltó ok? Nem szeretek csalódottságot okozni senkinek! Ám ha valakinek nem éppen kedvező ahogy csinálom a dolgaimat és megjegyzi ráutalóan, akkor én azt magamra veszem és nem érzem sikeresnek magam. S jön a csalódást okoztam másnak, “nem vagyok elég jó” típusú önmarcangolás. S ha ez az érzés egyszer elkap, akkor nem tudok felülkerekedni rajta, Ő győz. Hát ezen az átkozott másnak való megfelelésen kell dolgoznom. Mert, ha Ön-önmagamnak megfelelek, akkor eltűnik a világban is a kétely velem szemben és mások is mernek bízni bennem.

A cím a kínai asztrológiában ismert üres elemet jelző konstellációra utal. Szavak szavak átkozott szavak, ölnek és feltámasztanak… szavak szavak csupán tátongó űrt támasztanak… szavak, szavak átkozott szavak.
Ez gyakorta jut eszembe ha az ürességre gondolok.  Ez a zene mégis azt üzeni milyen csodálatosak a szavak.

Támasszuk hát fel magunkat általuk, a csodálatos szavak által.
És ültessünk el építő gondolatokat magunkban.

namaste

Éva Andrea

Reklámok

#29 Az élet belül is lehet szép, ha tér van engedve neki.

Miből áll az én belső szépségem?

a felállás képességéből

az ízlésem kifinomultságából

a segítőszándékomból

abból, hogy vagyok elég önző ahhoz, hogy ha magammal kell foglalkozzam akkor azt megtegyem

a gyengédségből.

a kecsességből

a megérzőképességből

a háttérzenéből, ami sokszor a fejemben lejátszódik.

( … Don’t make me sad, don’t make me cry, sometimes life is though and I don’t know why. – Lana Del Rey – Born to die)

a változtatásképességből fakad a szépségem

“hatlamas” … (becsukott szemmel gépelve gyakorta elcsúszik egy betű- de remélem a lama-k segítenek nekem megszilárdítani hitemet) .. erő van bennem amit idővel megtanulok helyesen kezelni és az akaratot átveszi a szeretet.

A belső szépségem forrása Isten.

Egy szikra van bennem,amit tőle azaz Istentől kaptam.  Egy örök mécses.
Csak időnként annyi lesötétített ablakkal veszem körül, hogy nem tud világítani. Pedig egy kristálytemplomban gyönyörű fényét minden felé szét képes szórni.

Így hát kívánom, hogy ki e pár sort olvassa kezdje meglátni saját belső szépségeit.

namaste
Éva Andrea

 

 

 

 

#28 Mindennapi mérgeinktől szabadíts meg Uram.

Hányszor és hányszor van úgy az életben, hogy az ember elé odarakják a megoldást, de ő azt hiszi nem azért alakultak úgy a körülmények, mert neki van szüksége a segítségre. Sokszor képesek vagyunk hárítani. Én legalábbis biztos! De az igazság az, hogy semmi sem történik véletlenül. Közel kettő, de 1,5 évvel ezelőtt már biztosan hallottam a Reg-Enorról egy kollégám által. Ez egy táplálék kiegészítő ha így tetszik. De mindegy is minek nevezzük , mert a hatása a lényeg. S ennek az üzenete tulajdonképpen most ért el hozzám igazán. Eddig még csak mondogatták nekem hogy ilyen jó meg olyan jó…én meg csak mondogattam hogy ez biztos jó annak aki 20 kg felesleggel küszködik, de rajtam kb. 5 kg felesleg van. Nem én vagyok ennek a reg-enornak a célcsoportja.
S ma, amikor Szabó Szigfrid Urat volt szerencsém meghallgatni, akkor jött belém a felismerés, hogy biztos nem véletlenül kúszik időről-időre be ennek a szernek a neve illetve népszerűsítése az életembe.

Többeket ismerek akik fogyasztják és sokkal jobban érzik magukat…hatásos egészségügyi javulást és fogyást értek el vele.
No de nem a reg-enor az, ami állandóan kelleni fog, hanem a zsír és a zsírszalonna.

Azonban Szabó Szigfridtől olyan élettani példázatokat hallottunk az állati zsír hasznosságáról, mely elengedhetetlen az epetermeléshez, ami konkrétan a méregtelenítés funkcióját látja el a szervezetben.
A feltaláló elmondta, hogy a reg-enor szer az epetermelési folyamatokat segít beindítani, semmi többet nem tud! Mivel teljesen leszoktattuk magunkat az igazi állati zsíros, vöröshagymás paprikás deszkától és még megannyi nagyanyáink számára természetes ételtől ezért vissza kell szoktatni a májat az epetermelésre! A kúra viszont a nem tolerált ételek időszakos kihagyásával működik egyes egyedül.
Magyarul 🙂 magyaros ételeket kell enni. S nekem valóban kulcsfontosságú a mag-yarságom. S a feltaláló terméke magyar szabadalom, a családjával együtt gyártják hazánkban.
Ami mellett azonban már tényleg nem tudtam elmenni az a feltaláló Szigfrid Úr személyisége. Olyan kegyeletes, alázatos, tiszta szívű személy, akinek az egész szellemisége és lelkisége magával ragadt. De leginkább akkor, amikor az előadás vége felé még egyszer szót kért, hogy elmondhassa:

Én nem vagyok büszke arra hogy feltaláltam ezt a szert, mivel én ezt ajándékba kaptam!

Majd felfelé nézett.
Ennek a mondatnak olyan lelkisége volt, amitől könnyek gurultak ki szemzugaimból.

Tiszta szívvel ajánlom mindenkinek aki érzi, hogy szervezetét meg szeretné tisztítani!

#27 Két mentálpszichés technika tesztelve

Megannyi megoldatlan feladat vár az emberre élete során és sokunk hajlamos mélységekbe zuhanni hogy onnét dobbantson. És elkezdjen kijönni onnan.
Amiről most írni fogok az két módszer arra hogyan is tudja az ember felemelni a fejét a sárból.

Az első módszert melyet felszínre vetek a Csillagok közt című film inspirálta.
Egy napon nemes egyszerűséggel megkértem a bölcsebb, sikeres, sokat tapasztalt énemet – aki azon a mókuskeréken már túl van, amit én most aktuálisan taposok-, hogy juttasson hozzám valami csodálatos dolgot szeptember 12-én. Nem szabtam határt neki. Idősebb okosabb énem pontosan tudni, fogja mi kell ahhoz, hogy azt a csodás dolgot, amit kapok, valóban csodásnak értékeljem. Az alábbi szavakat is leírtam akkor… “Kedves Éva Andrea nézz vissza mostani önmagara és segíts ezt az ént azzá válni, akivé lennie kell. Lépésről, lépésre, egyértelmű jelről, egyértelmű jelre.”  Ezt leírtam egy papírra a személyes gondolataimat tartalmazó noteszembe és vártam.  Akkor meg voltak a kedvező körülmények a munkához, mégis egyedül éreztem magam és segítségért kiáltottam… miért vagyok üres?…mi nem megoldott az életemben?…miért csak a munkán pörgök?… mikor tud végre hely teremtődni egy párkapcsolatnak?…mikor tud hely teremtődni a páromnak.?  Össze voltam zavarodva és csodás megoldást kértem. Naivan azt hittem majd lesz egy találkozásom, összeütközésem egy addig még ismeretlen férfival. S elindul valami. Pontosan ezért ebben a technikában nagyon bíztam! Sokáig mégis vakfoltjaim voltak és egyáltalán nem éreztem semmi csodálatos segítséget a dologban. Sőt. Úgy éreztem hatalmas terheket vettem a vállamra és nem értem mi zajlik körülöttem. Külső segítségre volt szükségem, de terapeutám segítségével már látom mennyire zseniális ez a módszer.
Ugyanis most hogy néhány hónap eltelt már szeptember 12 óta, s számos nehézséget hozott számomra, de legalább felismerhetővé tetette, hogy bölcsebb énemnek milyen akadályokon kell átjutnia. Családomban édesapám, édesanyám és az én szerepem felborult. Úgy mint ahogy kolléganőm megérkezésével a munkahelyi viszonyulásaim is felborultak főnökömmel és az ő jobb kezével. Anya, apa, gyerek, hatalomátvétel. Az új kolléganő a főnök jobbján akar lenni. Pontosan ezt csináltam én is. Átvettem egy olyan szerepet amit nem kellett volna. És most szeretném letenni. Erre még nem kértem megoldást de fogok mert az az énem, aki mindezeken már túljutott, tudni fogja, hogy milyen viselkedési mezsgyén kell haladjak, hogy átérjek a szakadék felett.
Szóval működik a technika nagyon is. De semmi garancia nincs rá, hogy kellemes dolgokat hoz az ember életébe. Azt azonban tudom, hogy megpróbáltatás után mindig jár jutalom. Így bölcsebb, sokat tapasztalt énem által már átélt gyönyöröket is meg fogom tapasztalni.

A másik technika pedig egy egy belső érzésemmel való kommunikáció, melyet Enci barátnőmtől tanultam. Tehát pl.: a saját félelmemmel érdemes elbeszélgetnem, megszemélyesítenem, felvázolnom a vele való kapcsolatomat. De ez nem csak félelemre igaz hanem pl: szomorúságra is. Ha az ember önmagát sajnálja,no azzal ássa alá a saját sikerét legjobban! A sajnálkozás hogy bezzeg nekem nem adatott meg ez meg az…hát tenni kell érte…s meg is jön az eredmény. Az önsajnálat a siker legnagyobb szabotőre!
S az áldozat szerep legjobb választható fegyverneme.
Így aztán mikor legutoljára éreztem, hogy eluralkodna rajtam a bánat és az önsajnálat megszemélyesítettem a szomorúság érzését és beszéltem hozzá.
Tudom hogy itt vagy, de most nincs rád szükségem, hagyj teret a kitartásnak, lelkesedésnek, példakövetésnek most rájuk van szükségem, te feküdj le a lábam elé. S ez a technika rapid megoldásként segített is túllendülni a nehézségen.
Amilyen érzést már meg tud nevezni és személyesíteni az ember az már nem a tudatalattiból táplálkozik s így könnyebb feldolgozni.

A fény bennünk van. A tudás, a bölcsesség bennünk van. A fény mindig utat tör magának.

13528902_1731303900453293_6977029809283430657_n

#26 Csillagok között vagyok én is, vagyunk mi is.

Megérettem rá, hogy be tudjam fogadni a 2014-ben Christopher Nolen által (is) készített filmet, a Csillagok között (Interstellar) című alkotást. Megindította a szívem. Olyannyira, hogy levegőért kapkodtam, felsóhajtottam a lelkem legmélyéből. Mennyei érzés kerített hatalmába. Vizes tekintettel, majd arcomra száradt könnyel könyörgök most az Úrhoz, hogy használjon engem. Használjon küldetésem beteljesítésére. Tudom, hogy minden ember egyformán fontos, minden ember egy, minden ember mi vagyunk, minden ember én vagyok, minden emberben benne vagy te is Istenem.

= Is-TE-Énem =

minden ember az egész része.Senki sem fontosabb vagy kevésbé fontos a másikhoz képest. Ez itt a lényeg képest. Van aki fontosabbnak látja magát, de ez csak illúzió. Mindannyian egyformán vagyunk fontosak. De tennünk kell amire alkalmasak vagyunk és amiben tehetségesek vagyunk. Ebben kérem, hogy légy a társam. (Ahogy a film egyik kulcs szereplőjének a robotnak is az a neve, hogy társ. vagyis T.A.R.S  angol nyelvű filmbe eképpen csempészhető be a az égi közvetítőnyelv a magyar.)
Én még keresem magam. De legalább időről időre megkapargatom a felszínt.
Te is teszel valamit azért, hogy kiderítsd mi a küldetésed?

Do not go gentle into that good night,
Old age should burn and rave at close of day;
Rage, rage against the dying of the light.
Though wise men at their end know dark is right,
Because their words had forked no lightning they
Do not go gentle into that good night.
Rage, rage against the dying of the light.

A fordításokat és a filmben elhangzó szavakat én szabadon vegyítettem s én eképpen fordítottam  Dylan Thomas | Do Not Go Gentle Into That Good Night című versét:

Ne várd szelíden azt a végső éjt,
Nap végén haraggal tombol vénséged,
Izzó dühvel űzd el a haldokló fényt.
Bár a bölcsek életük végén tudják, hogy a sötétség jó
hiszen szavaik nem ágaznak szét villámként.
Mégse várd szelíden azt a végső éjt,
Védd, védd amíg csak védheted a fényt.

Ez a küldetéstudat tereljen utunkon mindannyiunkat!
Áldás

#25 Pénzhez való viszonyom: 1.4 Mi a cél?

Mi lesz a célja annak ha többet keresek?  Oprah szavaiban találtam meg a választ.

Ugyan még csak kispályás vagyok. De meg kellett álljak egy pillanatra,hogy elmerengjek azon, mi lesz a célja annak ha az égiek segítségével többet fogok tudni keresni mondjuk nem is hónapról hónapra de átlagosan 20%-os kereset színvonal beli növekedést tudok generálni.Aztán ha szép fokozatosan haladok egyre többet. Mi lesz ennek a célja.

Hogy miért merült fel ez a kérdés? Mert láttam egy motivációs videót amiben a világ híradásaiból válogattak össze. És rájöttem, hogy valami célja kell hogy legyen annak, hogy én is a Föld golyóbist taposom. Mennyi mindent tettünk már ezzel a planétával mégis él.

Az egyik cél számomra is az, hogy gyereket neveljek fel biztonságban, harmóniában. Nőként ez valóban fontos a számomra, de addig amíg meg nem találom a megfelelő párt erre addig nem ebbe kell pénzt áldozni. Ugyanis a pénznek a jelenértéke lényegesen nagyobb mint pénz jövő értéke. Tehát most megtervezni, hogy majd a gyerekeim/gyerekem milyen színvonalon fognak élni azt még kevésbé lehet mint egyéb célokat.

Az én szakmában ahol különösen a kapcsolati tőkének illetve a pszichés célkereső magatartásnak és üzletkötésnek van jelentősége,  rajtam áll vagy bukik mennyit keresek. És amióta ebben a szakmában vagyok rájötten, hogy az emberek nem racionális úton döntenek  hanem emócionális úton. Magyarán az számít mennyire tudok hatni hitelességemmel, személyiségemmel, megbízhatóságommal és őszinteségemmel a velem kapcsolatba kerülő partnerrel. Persze tagadhatatlanul számít a kinézet is, de ez nem kifejezetten a ruhákban mutatkozik meg hanem a kisugárzásban. Amikor kiegyensúlyozott tud maradni az ember és nem fél a bizonytalanságtól nem fél a lépcsőn való visszaeséstől, megtalálta belső egyensúlyát akkor az sugárzik a lényéből.

Arra kell hát költeni, hogy ezt a harmóniát fenntartsa az ember. De a jólét elkezdi emészteni a májat, hogy még boldogabb lennék ha lenne ilyen olyan eszközöm vagy ruhám, minőségibb élelmiszereket, termékeket, szolgáltatások vehetnék. Az ego mindig táplálja ezt a folyamatot.

Mivel változó mértékű fizetésből is úgy gazdálkodom, hogy kijöjjek és ezt viszonylag jól tudom kezelni ezért biztos vagyok abban, hogy képes vagyok a pénzügyeimet is helyesen kezelni. Persze szakmai segítség jól jöhet, de kell egy nagyobb magasztosabb cél ennél.
Lehet ez egy vállalkozás arra ami az emberek életébe nevelő szándékkal behozza az önismeretet a tudatosságot, a hitet. És még megannyi dolog.
S amíg egy picit elmerengtem ezen, a youtube-on rátaláltam erre a beszédre.
S megkaptam a választ. Oprah Winfrey a világ egyik legbefolyásosabb asszonya már gyermekként nagyon bölcs és következetes volt.

Az Ő imája szabad fordításban így szólt. ” Istenem, használj engem, használd az életem. Nem tudom hogy a jövő mit tartogat számomra, de azt tudom, hogy van egy vízió, ami hatalmasabb annál mint amit a képzelőerőm elbír. Használj engem. Mond meg mit akarsz mit tegyek.”

Én is ezt kívánom: Istenem legyen meg a te akaratod!

 

#24 A 乙未 év lezárása

Ha valaki elkezd egy rendszer vagy egy szemlélet szerint élni és gondolkodni, akkor azt tegye akkurátusan (gondosan, aprólékosan)
Miért mondom ezt? Mert emlékeztetnem kellett magam: minden feladatban már a kezdetektől ott a megoldás. Minden probléma egy lehetőség, hogy felismerjük a lényeget.
A kínai asztrológia terminusában pedig minden csillag állásnak megvan az alacsony és a magas szintje.

A kínai asztrológia segítségével valóban fantasztikus felismerésekben volt részem ezen életem, eddig elmúlt  körülbelül 20 hónapja során. Ugyanis 2014. áprilisában találkoztam ezzel a rendszerrel. Azóta rengeteg dolgot kezdtem el meglátni az élet nevű játékban. Kezdem érteni  a játékszabályokat, a kockákat amivel dobunk. Ugyan ezek még csak részleteiben tárultak fel előttem, de klasszisokkal egyszerűbb így a felelősség vállalás. Persze mindez nem azt jelenti, hogy ettől már jól is tudok játszani, csupán megérthetem a miérteket illetve meg vannak a kulcsok bizonyos ládákhoz. De miért is írom mindezt? Hogy tanuljak…

Az utóbbi 1-1,5 hónapban azonban elfelejtettem használni azt a szóban forgó kulcsot, amit elő kellett volna vegyek.
Amikor arról van szó, hogy előre léphetnél… hogy hagyod magad vezetni, bekötött szemmel, akkor ismét vissza tér a bizonytalanság és a félelem.
Ha neked ez ismerős, akkor kérlek hagyd, hogy most én vezesselek mert, eme napokban élem át a feladathoz kapcsolódó nehézségeket.

Az alacsony szintjét éltem meg azoknak az energiáknak amik az utolsó próbatételeket hozták el számomra a jin fa kecske évben. (bivaly – kecsek oppozíció)
A sír állatok (sárkány, kecske, kutya, bivaly) időszakában pont az lenne a lényeg, hogy megéljük az elmúlás szépségeit.  Mert az elmúlásnak is vannak szépségei. Épp az, hogy visszagondolhatunk honnét hova jutottunk, milyen akadályokon mentünk át, milyen segítségeket kaptunk, milyen fantasztikus a végtelen valóság, ahova tartunk.
Ha nem tudjuk megfelelően megélni az elmúlást, akkor nem teljesítettük a feladatot és vissza kell lépni a játéktáblán. Vagyis idővel újra visszatér a feladat. Ha azonban sikerült megélni vagy legalább megérteni a lényeget, akkor vagy nem tér vissza a feladat vagy sokkal gyorsabban megkapjuk az ismétlő leckét, hogy emlékezhessünk ez miért kell újra teljesíteni.
Én eddig a pillanatig féltem az elmúlástól. Féltem attól, hogy már nem vagyok fontos, már nem fontos amit a munkában teljesítek… féltem attól, hogy azoktól a kollégáktól, akiket valamilyen formában már barátaimnak tekintek el kell váljak,  féltem attól, hogy elveszítem a pénzügyi lehetőségeimet, konkrétan a pénzemet, és a jelenlegi állásomat. Féltem attól, hogy mi lesz, ha ez már nem lesz, nem ilyen formában, lesz. Oly sok jót adott nekem ez az év, hogy már több hónapja frusztráltam magam, ennek előbb utóbb vége.  Október óta készítem magam a jang tűz majom évre és időközben elmulasztottam egy nagyon fontos dolgot. Mégpedig azt, hogy míg tervezem a jövőt addig itt a jelen. S két helyen egyszerre nem lehet lenni. Nem akartam elengedni. Nem tudtam visszagondolni a fejlődési ívemre és nem hagytam időt magamnak a méltó lezárásra.   Csekély kifejezés lenne ha azt írnám csupán a félem az amit megéltem. Társult hozzá frusztráció, /ön/bizalom vesztés, elidegenedés -ezáltal távolságtartás, magány érzés is -, az apátia (közöny) különböző fokai és a menekvés (!) Az én menedékem az alvás volt.

Aki már tudatosabb az a meditációban megtalálja választ.

Én azt bánom, hogy ezt még nem fejlesztettem ki ebben a kecske évben. De sosem késő (!)

Visszatérve az én menedékemre. Az év utolsó jin tűz kecske nap minőségben korán nyugovóra tértem. Egyszer csak álmomból felébredve, ami ténylegesen illetve képletesen is igaz azaz Csipkerózsika álmomból ébredve felnyílt a szem és összeállt ez a kép. Amit nem zárok le ebben az évben azt tovább kell vinnem a következőre. És én a frusztráltság köreit szívesen itt hagynám. Majd az időre pillantottam ami 23:59-et mutatott. Talán van még remény.

Mivel az utolsó pillanatokban jöttem rá minderre (bízom benne, hogy a valós lényegre) ezért megpróbálok méltó bejezést adni ennek a jin fa kecske évnek. És arra biztatlak téged is, aki ezen sorok olvasáshoz terelődtél, adj hálát és búcsúzz el azoktól az energiáktól, amik eddig körülvettek. Akár mennyei dolgokat éltél meg akár pokoliakat.


Minden véget ér egyszer. Ezért felesleges ragaszkodni hozzájuk, lehet szó matériáról vagy éppen érzésről.


Köszönetem és Hálám száll fel az égbe mindazért amit tapasztaltam… akár tápláló, akár kiszívó, akár éltető, akár fárasztó, akár semleges volt. Köszönöm, hogy az időnek ezt a minőségét átélhettem.
A konkrét emlékeket papírra vetettem már egy évrendező füzetben http://www.yearcompass.com/hu/ 
(csak ajánlani tudom ezt a naplót mind kinyomtatva mind digitálisan)
De jut még néhány sor a naplómba is.  Emlékképeim közül pedig itt az egyik legmeghatározóbb.

with.my.masters.2015.10.己未

Kínai asztrológia mestereim: Nagy Melinda és Joey Yap London, 10.10.2015.

Boldog évzárást mindenkinek! Isten véled  乙未 év.
Alázattal és tisztelettel álljon eme írás előtted!

#23 Átlag alatt… átlagosan… átlag felett

Az erősségeket használom a képességeim közül, a gyengeségeimmel nem foglalkozom és nem is akarom fejleszteni őket.

Főnököm szakmai szavai közül ez volt az amire igazán felfigyeltem. Tulajdonképpen ez a Dale Carnegie féle igazság, jelesül az, hogy összeírta életének területeit amiben gyengén teljesít, amiben átlagosan és amiben kiemelkedően. Főnököm két dologhoz ért a kommunikáció és a manipuláció (jó értelemben véve – természetesen 😀 azaz én még használnám azt a szót is hogy stimuláció=ösztönzés, biztatás, izgatás, ingerlés, serkentés)
Tehát ő ezeket erősíti. Nem akar zongorista vagy operaénekes lenni.
Tulajdonképpen az jutott eszembe, hogy én nem vagyok jó abban, hogy magamat eladjam, vagy hogy magamról beszéljek. Akkor mi van, ha munkámhoz szükséges alapvető készségekben nem vagyok jó?
S míg ezeket a sorokat írom rájövök, hogy teljesen le kell menni a dolgok mélyére a Forráshoz vagy a Maghoz, mivel nem mindegy hogy a kommunikációban nem vagyok jó vagy a magamról szóló kommunikációban. Bár ha azt vesszük így átlagosra jön ki a dolog. És nem is az átlagost kell fejleszteni, hanem azt amiben átlag felett teljesít az ember. De vajon mi a fokmérője az átlag felett teljesítésnek? Amiben megdicsérik az embert akár a környezete akár az ismeretlenek? Vagy ki szelektálja ki, hogy miben vagyok miben teljesítek jobban az átlagnál? Célszerű lenne saját magamhoz viszonyítani.
Bár azt is szokták mondani, hogy annak az 5 embernek az átlaga vagy akikkel a legtöbb időt töltöd. Maradjunk inkább a saját mércénél, mert az emberek körülöttünk cserélődnek, s ezzel jobb ha megbarátkozunk. Csakúgy mint saját magunkkal!

#22 Pénzhez való viszonyom 1.3

Újabb fejezetet osztok meg  pénzügyi életemből.

Mivel egy ismétlődő folyamatot véltem felfedezni ezért ideje az intelmekből tanulni.
Emlékeztetőként jegyzem fel ezt a történetet.

Eldöntvén, hogy nekiállok felelősségteljes felnőtt életet élni, s vállalom döntéseim következményét
egy bútorozatlan albérlet kivételének kezdeti fázisaiban vagyok.

S mivel a pénzemet is meg kell tanulnom beosztani ezért úgy gondoltam nem kell nekem puccos drága bútorboltból ágy, karosszék stb.
Gardrób vadászatom sikerén felbuzdulva úgy gondoltam, hogy a bolha piacon szerzek be bútorokat.

Jártam is több héten át, de múlt héten már úgy voltam vele, hogy nagyon kell egy ágy, mert elfogy másra a pénzem. S volt is egy elképzelésem arról, milyet szeretnék. Azt kerestem a kínálatban…
Már hajnalok hajnalán felkeltem és édesanyámmal ellátogattam a Zsibire 🙂
Nem találtam ágyat. Azonban megakadt a szemem egy fantasztikusan csodálatos és ámulatba ejtő fehér biciklin. Megkérdeztem mennyibe kerül 50.000 Ft. Ami egyébként nem lenne sok, egy vadonat új bicikliért, de nekem éppen nem arra volt szükségem. (nem szeretem ezt a szót inkább azt kellene használom, hogy nem az volt fontos számomra.) Tulajdonképpen mégis hezitáltam, mert folymatosan a fejemben pergett az a mondat, hogy akkor kell megengednem magamnak amikor nincs rá pénzem és mégis nagyon kívánom. Azonban ez a tézis nagyon megtévesztő.  (!)

Erre úgy jöttem rá, hogy otthagytam kétszer is a biciklit majd hazamentem és még mindig azon pörögtem, hogy milyen jó lett volna az a csoda szép bicikli nekem. Erre anya azt mondta, hogy gyalogoljak vissza érte, s ha még megvan akkor az a bicikli rám várt. Vegyem meg. Én el is indultam, de végig hezitáltam ráadásul le akartam alkudni 40.000-re mert a 4-es a missziószámom. Ha már egyszer rám vár, akkor 40000  Forintért is rám vár. Többször megtorpantam az úton, s elmentem készpénzért, hogy a saját – ne kölcsönkért- pénzemből fizessek. S leesett, hogy pont olyan sokat hezitálok ezen az adás-vételen, mint a 40.000 Ft-os csizmánál, ami végül értékelésem szerint nem érte meg az árát.

S úgy döntöttem, ha nem jó szívvel venném meg akkor nem kell megvenni…

Ne csábítson el a szépség és a luxus.

Emellett azért tudni akartam, hogy még meg van-e a bicikli, s lementem ismét a piacra.
Ahogy ráléptem a sorra ahol a biciklisek voltak, megláttam egy ágyat. 37000 Ft-ért árulták matraccal együtt, ráadásul olyan fejtámlája volt, amilyet én elterveztem. Hezitáltam pár percig, de nem mentem el mellőle. “Tudja mit uram, áll az alku!” – mondtam végtére is megkönnyebbülten.
A fiatal ember egyébként földim, tehát még el is vitte hozzánk a fuvarral az ágyat.
Megkérdeztem tőle, hogy reggel is itt volt már, azt mondta később jött mert elaludt.
S akkor is azt gondoltam nincsenek véletlenek.
Vannak olyan találkozások, amire meg kell érni. Vannak olyan ajándékok Istentől, amit egy egy döntésünkkel kiérdemlünk. Ágyat László Róberttől kaptam.
S így végül odaadtam neki a fennmaradó 3000 Forintot, mivel nekem ért 40000 Forintot az az ágy.
A bolha piacon egy terméknél az a fontos, hogy nekem menyit ér az a bizonyos tárgy, amit meg akarok venni, nem pedig az, hogy mennyit kérnek érte.
Ezt már csak azért is megtanultam, mert sikerült rátalálni egy felületi ezüst tálra, amit kivettem a holmik közül és azt mondtam 300 Ft-ért adja oda.
Az ágyra viszont 40.000 forintot terveztem elkölteni és nagylelkű voltam. Jó dolog annak lenni.
Minél jobb másnak, annál jobb nekem!

Minél több pénz vagy pénzügyi hatalom gyűlik össze nálam, annál több ilyen döntést kell hoznom, hogy mennyit ér nekem az az üzlet, tárgy, szolgáltatás. Ha többet, mint kérnének, a fennmaradó részt ajándékozzam el, hogy áramoltassam a pénzt.

Máskülönben ha a fogamhoz verem a garast fájni fog. 😀