#52 Irány almát pucolni! Ruhaiparról, fogyasztói társadalomról, szemléletváltásról õszintén.

https://index.hu/gazdasag/2018/09/23/ruhaipar_luxusmarkak_ruhaegetes/

Kifejezetten átalakult élet szemléletem a yoga hatására. S ez a választásaimban mások számára is megnyilvánul. Sokan egykori ismerõseim közül rám sem ismernének, mivel a divat mind haute couture mind main stream formában beszippantott annak idején. Már amennyire szüleim pénztárcája engedte. Mert mikor már saját keretrõl volt szó, kezdtem elfordulni és a saját magam által megkeresett pénzt már nem voltam hajlandó, csakis jóval csekélyebb mértékben divatra költeni.

Akkor már lépdeltem a tudatosodás útján. Multamban azonban órákat töltöttem marketing szempontból a divatmárkák aktuális reklámjainak, bemutatóinak nézegetésével. Valamint magazinok forgatásával, tervezgetéssel koncepciók gyártásával s vártam mikor szivárog le a fast fashion szintjére. Nem érdekelt a mögöttes tartalom, a csillogó Alma fogságába estem.

Az utóbbi 4 évben már tudatosan figyeltem arra, hogy second hand ruhákat vásároljak. S szinte csak olyan ruhákkal töltöttem fel a gardrobom, kivéve néhány olyan koktél ruhát. Amit azért vettem, mert a munkám során felvett értelmetlen gondolati séma szerint egy egy ügyfélpartin mindig új ruhában kell megjelenni, s mikor nem találtam elõre koktél ruhát a turiban, akkor vettem egy újat. Mondjuk bizonyára munkálkodott még bennem az elõzõ 20-22 év lenyomata, mert már 4 éves koromtól követem a sztràrokat, óvodàban Madonna ruhát kellett varnia édesanyámnak, az Olsen ikrek sorozatbeli ruhája alapján.

De ahogy mondtam pénzügyi megfontoltságból már távolodtam a ruhaipar manipulációjától.

De most hogy a yoga alapjait vallom megérkezett a kés amivel felvágtam ezt a bizonyos csillogó almát.

A fenti cikk felettébb mód elkeserített s felnyitotta a szemem.

Úgy érzem mindennek van értelme az életben így azoknak az összeségében az életembõl hónapokat vagy akár több évet kivevõ óráknak is, amit abba forgattam, hogy a divatról a trendekrõl értesüljek. Azzal indokolom ezt, hogy megtanultam, mi mihez illik, milyen anyag mivel passzol, milyen szín mihez megy, s a formák és kiegészítõk apró részleteire is tudok figyelni. Mondjuk az idõ 80 %-át meg is spórolhattam volna, akkor is leesett volna a lényege a stílusos öltözködésnek.

Arra szeretném felhívni a saját generációm és a következõ figyelmét, hogy tanuljuk meg a stílusos öltözködés alapjait és sürgõsen felejtsük el a divatot!

Ahogy a cikkbõl is kiderült:

Burberry azt írta, hogy 2017-ben több mint 36 millió dollár, vagyis mai árfolyamon csaknem 10 milliárd forint értékben semmisítette meg a saját áruját, a H&M pedig 2013 óta 60 tonna ruhát égetett el vagy semmisített meg egyéb módon.

pár éve még évente átlagosan húsz ruhadarabot vásároltak az emberek az USA-ban, ez mára megközelíti az évi hetvenet.

Mi ez a bõdületes fogyasztás könyörgöm? 70 új darab évente?

“Elméletileg ugyan újra lehetne hasznosítani a ruhákat, de a sok kevert alapanyag miatt ez elég nehézkes, egy vegyes poliészter-gyapot ruhát sokkal nehezebb újrahasznosítani(…) A ruhák ma már 60 százalékban poliészterből, vagyis műanyagból készülnek, ami szintén olajból van, így ezeket elégetni nem sokkal kevésbé környezetkárosító, mint a szénégetés.

Ez által már átlátom mi is a H&M contious kollekciójának a lényege. Ha már égetnek akkor legalább egyféle anyagból égessenek. Emlékeim szerint azok a darabok nem poliesterbõl készülnek legalábbis a darabok többségénél ez helytálló. De akkor is égetnek. S akkor is fast fashionben érdekeltek.

A Nagy divatházak esetében… “egy 1200 dolláros Chanel ruhát nagyjából 100 dollárból ki lehet hozni, a többi marketing. Éppen ezért a divatcégek nem is nagyon égetik a pénzüket a ruhákkal együtt, mert csak a fizikai termék semmisül meg, ezzel viszont megóvják a sokkal nagyobb szellemi befektetést.

Az a bizonyos marketing, promóció tett engem is éveken keresztül a rabjává nem az haute couturenek , hanem épp a fast fashionnek. Mert számomra az volt elérhetõ.

Legyünk tudatosak! Fogjuk vissza birtoklási igényünket #Aparigraha

Emlékszem hogy többször nagy nagy zsákokkal adományoztam el a ruháimat és kiegészítõimet, s utolsó alkalommal elõálltam egy koncepcióval. Maximálisan 130 db ruhanemű elég egy tisztességgel változatos, stílusos ruhatárhoz.

50 férnemű (alsó, melltartó, trikó, zokni, harisnya, body,)
5 nadrág (hossztól függetlenül)
5 egészruha
5 különleges alkalmi ruha
5 szoknya, alj
7 blézer
5 blúz
7 top
15 sportruházat (alsó, felsõ)
15 otthoni/takarítós ruha
7 kabát
4 ráadás * amelyik kategória esetleg jobban szívünk csücske vagy itt nem szerepel.

A férfiak listája ennél még környezet tudatosabb.

Ebben a cikkben is írva van: az adományozás jó megoldás, egy határig .

Adományként rá lehetne önteni a harmadik világra, ahogy ezt sokáig tette is sok cég, mára azonban a fejlődő országoknak is elegük lett az ilyen cuccokból. Például Kenya és Uganda egyenesen megtiltotta a second hand ruhák importját, mert ez teljesen ellehetetlenítette a helyi ruhaipart.

Ez is igaz a saját ruhaipar illetve kis manufakturák, ruháit kellene hordanunk csakúgy mint a zöldségeknél hangsúlyozzuk: vedd a helyit.

” A ruhagyártásban rengeteg olyan vegyszert használnak, ami füstként árt az atmoszférának. Emellett pedig nem igazán mondható zöldnek az, hogy rengeteg energiabefektetéssel és környezetszennyezéssel előállítunk valamit,hogy aztán elégessük. A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág a világon.

Ezért köszönöm az égnek hogy kezembe került az a kés ami felvágta ezt az almát. Mostantól méginkább azon leszek, hogy tudatosan válogassam meg és méginkább csökkentsem a ruha vásárlásom mértékét, figyeljek jobban az anyag összetételre, de nem csak testérzetem miatt hanem az újrahasznosíthatóság miatt.

Azt tartják a zsidó vallású férfiak nem hordanak mást, mint fekete ruhát. Ezt sokan láttuk, hallottuk màr. De a zsidó vallásban az is szabva van/volt hogy nem keverik a minõségeket. Például a kóser étkezésben sem keverik a húst a tejjel, a bárányka húsát az anyja tejével. S még megannyi dologra kiterjed ezen kritérium. Nem keverik a gyapjút a szalmával. A tiszta minõségben hisznek. A kóser szó jelentése is az: rendes, törvénynek megfelelõ.

De az amit mi a fogyasztó társadalomban mūvelünk, az sehogy sem kóser!

Irány almát pucolni! Nehogy a végén még bele is harapjunk!

Reklámok

#51 Balkezűség az új medicinában

A Hamer féle medicina szerint különbséget kell tennünk jobb és balkezűség között.

A  balkezűség áthelyezi a konfliktus becsapódásának helyét az agy átellenes oldalára a szokványos jobbkezességhez képest.  A balkezesek tulajdonképpen a lelküktől az agyukig másként vannak “polarizálva”.

Most csak azt írom le, hogy a balkezeseknél melyik konfliktus viszony melyik oldalra esik.

A test bal oldala nálunk a partner-oldal ide tartoznak a barátok, a rokonok, az üzlettársak, a kollégák, az ellenségek, (de az apa oldalát is ide sorolnám)

A test jobb oldala nálunk az anya/gyerek oldal (saját anya, saját gyermek, illetve olyan emberek és állatok, akiket annak érzünk.)

 

 

#50 Aparigraha, nem ragaszkodás yama állapotról.

Vágytam ide? Igen! El akartam jönni ide? Is is! mikor már realitás közelben volt a valószínūsége akkor persze, hogy nagy IGEN. Hajtottam érte, kívánkoztam, ó bárcsak eljuthassak ide? Nem. Éreztem hogy egyszer látni fogom? Igen!

Vannak helyszínek az életben ahová elvágyik szívünk. Bakancs listánkra, álomtáblánkra felkerül. Mégis mi vonz minket azokban a helyszínekben?

Van két természeti / Universalis törvény ami a téma kapcsán elõhozok.

Azt vonzod, ami téged is vonz.

Aminek teret adsz, attól teret kapsz.

Miért hajtjuk hát ezeket a célokat? Ha kielégül a vágyunk mit ad az nekünk? Ha békességet, örömöt, üdvöt akkor megérte. Azt mondják a pszichológus kutatók, hogy 20 perc eu-stressz = potív stressz fantasztikus hatással van az immunrendszerünkre. De ha évekig di-stresszorok ezreinek tesszük ki magunkat egy olyan munkával például, amit legfõképpen a pénzért ,de örömtelenül csinálunk, akkor semmi értelme nem lesz ha 20-40 percnyi örömmel prôbàljuk visszaépíteni azt amit mélységesen megtépáztunk.

Vannak viszont olyan helyszínek, melyek kikristályosodnak elõttünk képzeletben, még ha “Soha” nem jártunk ott akkor is. Ennek két magyarázata biztosan van. Vagy azért mert már valóban jártunk ott egy korábbi életünkben, vagy azért mert párhuzamosan zajlanak a korok és jövöbeli énünk fog ott megfordulni. De nem kell nekünk ezeket magyarázni, a lényeg, hogy ne parázzunk rá ilyen dolgokra, ha meg kell történjen, meg fog történni.

Korábban készítettem én is álomtáblát – vagy mint nevezzem – amire – csakúgy mint a Titok címū könyvben javasolják – felraktam kívánságaimat. Miként szeretném megélni a jövöm, milyen életérzést szeretnék magamévá tudni, milyen helyszíneken szeretnék megfordulni, milyen tevékenységeket szeretnék végezni.

Tulajdonképpen olyan formában egyàltalán nem valósult meg. De ha végig megyek rajta egyesével nem elégedetlenkedhetek. Hordhattam szép ruhákat? Igen. Ehettem finom reggeliket? Igen. Ittam gyümölcslevet frissen facsarva? Igen. Sportoltam? Igen. 4 év után ugyan, de megtapasztaltam a bájos, romatikus flörtöt? Igen. Delfinnel nem usztam, Rio de Janeiro-t és Las Vegas-t nem láttam, gyermekem nem lett, Parasailing-ezni nem mentem…egyelõre. De ki tudja mikor fognak ezek bekövetkezni vagy azért vonzom õket, mert már egy parallel világban bekövetkeztek.

Azt hozom ki ebbõl, hogy minden ilyesmi, teljesen feleséges. Amit meg lehet ezzel a módszerrel erõsíteni az a kondicionáltság illetve az elvárások. Ráadásul a kívánságok további kötöttségekkel tartanak itt a karma körforgásában. Még ha az ember érzi is, hogy ez utàn az inkarnációja után jön a következõ, mert nem volt eléggé elõkészítve ez az élet a kiszálláshoz, akkor is jobb arra törekedni, hogy olyan lenyomatokat hagyjunk vagy olyan cselekvéseket hajtsak végre, ami segíti a ragaszkodás mentességet és nem a földhözkötöttség gunáit* erösítik. (*Guna szanszkrit szó magyarra kötõerõként fordítják. A világ 3 kötõerõ minöségbõl tevõdik össze. A tamas – tudattalanság, a rajas – szenvedély és a satwa – jóság)

A címben szereplõ Aparigraha az ötödik Yama. Az Ashtanga yogának – hívják úgy is Raja Yoga – azaz az elme uralásának yogikus Iskolájának elsõ ága a Yama azok a tiltások amik egyben szociális kódok. 5 Yama közül az Aparigraha tulajdonképpen a nem birtoklás, a nem kívánás illetve a nem ragaszkodás alapelve. Ehhez Kell, kellene tartanunk magunkat nekünk yogásoknak.

Ezért is mondom, hogy fejlõdési pályámon sok úton jártam már, de nálam nem mūködtek ezek. Hiába vonzotta agyamat a média örvénye, a csillogás, a mū, a trendi, a minden egyszerūen megkapható és könnyūnek tūnõ világ. Nálam nem ez a szint Kell, hogy bekövetkezzen s nem azért mert pl. ezt az álom tábla technikát ne lehetne hatásosan alkalmazni. Igen lehet. Vannak rá élõ példák. Hanem azért, mert tõlem már akkor sem (5 évvel ezelõtt) ez volt az elvárt szint.

Kellett hozzá a yoga filozófia alapköveinek letétele, hogy végre helyére kerüljenek bennem ezek a dolgok. S lássam, számomra mi a helyes és mi a nem elvárt, mondhatni tõlem helytelen viselkedés, gondolkodásmód, szemlélet.

Te buktàl már azért, mert az alapjaid nem voltak rendben?

Áldás

#49 Könyv feldolgozás: Ken Wilber Határok nélkül

Az ember külömbözö okok miatt elutasíthatja magától a lelke különbözõ rétegeit. Mivel az egyén pszichéje bizonyos rétegeivel (persona) vállal csupán közösséget, a lélek többi része ugymond ‘nem-személyiségként’ határozódik meg. Az ilyen ember lelke újratérképezésével iparkodik kizárni tudatából önmaga nemkívánatos vonásait árnyékait.

Az EPS extra szenzorális érzékelés számos formája a bõrön kívülre tolja a személyiség/nem személyiség határait.

Az egyén az identitások többféle szintjérõl választhat magának önazonosságot. (#szerintem itt a koshakról beszél mert azt írja 5 fõ szint van)

* A szintek illetve a terápiák sávjai valamelyest egymásba mosodnak, tökéletes, merev határvonal nincs.

A lélek a határainak kijelölésével egyúttal a leendõ csatái természetérõl is döntünk. Az identitás határai megmutatják hogy a mindenség mely element valljuk magunkénak és melyeket nem.

Sokan felvetjük hogy a pszihoanalízis vagy a hinduizmus mást és mást emel ki, vélhetjük másról beszél s többnyire ellentmondanak egymásnak. Holott arról van szó, hogy: (#mindenki annyit ért meg belõle, ahol õ tart)

Az adott szinthez tartozó gyógyítás tudomásul veszi minden, a színképen fölötte elhelyezkedõ gyógymód létezését, miközben elutasítja az akartam található szinteket.

Az agg macska nem retteg a közelgõ haláltól hanem csöndben kisétál az erdõbe összegömbölyödik egy fa alatt és kileheli a páráját. A halálosan beteg vörösbegy is kényelmesen elfészkeli magát egy fūz ágán aztán belebámul a napnyugtába.

“AKI HATÁROKAT GYÁRT ELLENTÉTELEKET TÁMASZT” Azért élünk az ellentétek vilàgàban, mert határokat gyártunk.

…remdszerint tartotta szájàt. Nem dölt be a szavakat mágijájának. Tudta, hogy a szó kétélū Kard, s aki kardot fog az kard által vész el.

Tulajdonképpen azért élünk a küzdelem és az ellentétpárok világában, mert határok szövik át az életünket. Minél szilárdabban kiépített valamely határvonal annàl elkeseredetebb csatára számíthatunk. Minél jobban hajszolom az örömöt, annál jobban félek a szenvedéstöl, minél jobban foglalkoztat a jôsàg, annál rögeszmésebben irtom a rosszat. Minél jobban lenyūgöz a siker annál jobban rettegek a kudarctól.

Ha megpróbáljuk elszakítani egymástól az ellentétpárokat és csak a pozitív pólushoz ragaszkodunk – jóhoz rossz nélkül akarunk jutni – akkor légvárat építünk/kergetünk.

Meg Kell hagyni hogy a természetben szàmtalan határvonal létezik. A komtinensek partvonalai az világóceánok mentén, aztán ott vannak az elhatároló felületek minden olyan felszín Ami elválasztja a létezõket a környezetüktõl. Alan Watts mondta a partokon a föld és a víz éppenséggel nem elkülönül hanem találkozik. Érintkezésrõl van szó. A vonal = határvonallal. A vonalak nem csak megkülönböztetik, hanem egységbe is foglalják az ellentéteket.

Homorú ) domború

Vonalból akkor lesz határvonal amikor a különbségeket hangsúlyozzuk egység kiemelése nélkül.

Ellentétek elválasztàsa és pozitívumra törekvés helyett összebékítenünk és egyesítenünk Kell a két pólust.

A személyiség és a nem-személyiség határa a legalapvetõbb. Annyira lényeges hogy az összes többi határt ez határozza meg. Ha egyszer ezen átlátunk akkor mindegyiken átlátunk.

Vei Vu-vei szavai:

Miért vagy boldogtalan?

Azért mert mondannak amit gondolsz és teszel 99,99%-a téged szolgál – márpedig te nem létezel.

Csak a rész szenved, az egész soha.

A hamis identitás csapdájába esek, ha úgy fogom fel érezni, megismerni, látni tudom “személyiségemet” a jelen pillanatban.. Ez arra vall, hogy a személyiség nem lesz azonos az önvalóval azaz lényem leglényegével. Hamis személyiség ez merõ illúzió és álság.

Az elmém, a testem, a gondolataim, a vágyaim mindezek nem tartoznak jobban hozzá az önvalóhoz, mint a fák, a csillagok, a felhõk, a hegyek, mivel ezeket nem tárgyként szemlélhetem, s úgyszólván egyenrangú félnek tekinthetem.

(#mindenkiben van Jang tūz példának okáért még ha nincs is kimondottan a születési képletedben)

A felismerés az hogy a bennem lakó önvaló végsõ soron a külvilágot jelenti, és fordítva. Az alany és a tárgy, a kint és a bent mindig is egyet jelentnettek. A VALÓSÁG AZ ELLENTÉTEK EGYSÉGE, NEM KETTÕS.

“Semmi sem homályosítja el jobban az isteni fényesség tündöklését, mint az idõ piszka.” 86. Oldal Ken Wilber Határok nélkül. 1979, Magyar fordítás 2000 Édesvíz kiadó.

Eckhart mester így szól errōl. Nincs nagyobb akadája az isteni kegyelemnek [ az egység tudatának] mint az idõ.

Minden ember életében voltak olyan pillanatok amikor kívülrekedtek az idõ. Pl. mindannyian gyönyörködtünk már a naplementék égi tūzvészében, elmerültünk a holdfény csillámaiban, megszünni éreztük az idõt kedvesünk elragadtatott ölelésében, vagy megkövülve álltunk midõn villám fénye szántott a szakadó esöbe? Ezeket hívják úgy csúcsélmények. A csúcsélmények során megszūnik az idõ és mi elmerünk a pillanatban.

Közmondás: A szenvedés a kegyelem elsõ szikrája.

“A persona személyiség többé-kevésbé pontatlan elszegényített önképünk. Akkor jön létre amikor megpróbáljuk letagadni bizonyos lelki késztetéseinket, amilyen a harag, az önkényeskedés, az erotikus vágyak, az öröm, az ellenségesség, a vakmerõség, a durvaság, az ösztönzés, az érdeklõdés stb. Azonban ha nem veszünk róla tudomást még nem tūnnek el. Mivel ezek a késztetések hozzánk tartoznak mindõssze annyit tehetünk hogy más nyakába varjuk õket. …Kényelmetlen késztetéseinket tehát nem sikerül igazából megtagadni csupán az illetõségüket

AKI folyvást külsõ kényszerek rabjának hiszi magát voltaképpen több belsõ késztetéssel és energiával rendelkezik mint amirõl tudomása van. Ha nem lennének ilyen késztetései füfmtyülne a világra. A bölcs ember ezért a külsõ kényszerben – szàrmazzon az fõnökétöl, hitvestõl, baráttól, iskolától – annak jelét látja hogy olyan késztetések lappanganak a lelkében, amelyek rejtve maradtak elõtte. Megtanulja hogy a kényszer helyett úgy fogalmazzon: “több törekvésem van mint amennyirõl tudok.” A kötelezettséggel ugyan ez a helyzet azt nem a világ sózza ránk, hanem a saját be nem vallott segíteni akarásunk.

Az emberben Rendkívül erõs ellenállás él az árnyékkal szemben. Kívülre vetíti lénye kellemetlen vonásait. Ez megakadályozza, hogy sajátjuknak ismerjék el kivetített késztetéseiket és tulajdonságaikat.

Persona + ányék = én {#Ahamkara}

Az árnyék megismerésének egyszerū módja az, ha mindannak az ellenkezõjét feltételezzük, Amit tudatosan elgondolunk. Vagy amire tudatosan törekszünk, áhitozunk. Ez megmutatja majd milyen képet fest az árnyék a világ elõtt és nekünk meg Kell barátkozni a tükörképpel.

Az én {#Ahamkara} az önszabályozás központja egyben az akaratlagos és nem akaratlagos tevékenységeké is. Az ember mikor azt mondja “mozgatom a karomat” “temergetem a lábujjam” akkor csupán az akaratlagos életfolyamatokat ismeri el sajátjának. Azt már nem mondjuk hogy :”verem a szívem”, “keringetem a vérem”.

Ha szintet akarunk lépni akkor meg Kell vállnunk az énnel közösséget vállaló beszüküpt identitásunkkal és felefedeznünk, átéreznünk a testi lelki szervezet teljességével való azonosságunkat. Az e szinten dolgozó gyógyász számára mindez azt jelenti hogy felfedezi az autentikus, egzisztenciális személyiséget.

Az embernek éreznie kell a testében keringõ éltetõ áram delejes hatását. Ehhez fel Kell adnia az én merev szabályozàsi rendszerét, hogy a mély testérzetek felszínre kerülhessenek.

Bármilyen egyszerünek tünik, a nehézségeit menten megtapasztalja az aki megpróbál kapcsolatba kerülni a testével. Nem fogja érezni a lábszárát, a gyomrát, hanem megszokásból gondolja hogy érzi ezeket a testtájakat. Elképzeli õket magának, így kerüli el hogy közvetlen érzõ figyelemmel forduljon feléjük. Természetesen ez az egyik fõbenjáró oka a testi egység megbomlásának. Óvakodnunk kell tehát az érzetek fogalmak közé szorításától, fel kell függesztenünk – legalábbis ideiglenesen – az érzõ figyelem átfordítását gondolatokra és képekre. Testünkkel a következõ képpen teremthetünk kapcsolatot.

  • Feküdjünk le kinyújtott végtagokkal
  • Hunyjuk be a szemünket
  • Lélegezzünk mélyen
  • Kezdjük el a testérzeteket felfedezni
  • Ne akarjunk, ne erõltessük az étzékelést.
  • Jegyezzük meg magunknak ha valamely testtájon kellemes vagy kellemetlen testi érzetek keletkeznek.
  • Figyeljük meg hogy mely testrészeinkben jelentkeznek erõteljes, elevenen ható érzetek és melyek tūnnek tompának súlyosnak élettelennek és fájdalmasnak.
  • Azt is figyeljük meg hogy milyen gyakran kaladozik el figyelmünk milyen gyakran ábrándozunk

Második szint a yogikus légzés három szakaszán végig haladott figyelés.

Harmadik szint szívjuk be a levegõt a köldöktájra (hara) kilégzéskor áramoltassuk a levegõt a hasból az egész testbe. Érezzük ahogy a levegõ átjárja a lábujjakat? A karomat? A fejbõrt? Kilégzéskor engedjük hogy a levegõ az egész öröm kiáramoljon testünkön és az egész világon. Bocsássuk ki a testünkön keresztül a levegõt a végtelenbe.

A gyakorlat végén engedjük hogy egész testünk a végtelenben enyésszen. Minden kellemetlen zavaró, fàjó testérzet ugyan úgy áramoljon ki a végtelenbe.

Fontos hogy majdnem biztosan lesz olyan testtáj Amit zsibbatnak, érzéketlennek, merevnek, feszesnek talàlunk. Jegyezzük fel ezeket a blokk területeket. Majd ismerjük meg az érzelmi töltetüket miértjüket. [Lowen és Kelemen munkássága] Majd továbbléphetünk a blokkok eloszlatását megkísérelve. Hiszen sokszor tizenöt évet töltött az ember egy egy blokk kiépítésvel, nem várhatjuk hogy 15 perc alatt elenyésszen. Nem tudatosan Kell õket megoldani

#48 Isten/Ishwar és az Istenségek

Nehéz úgy leírni az Isten szó fogalmát hogy a hindi filozófiában – amiböl a yoga is gyökeredzik – számos számtalan jelenség, kerül a képbe, ugrik be. Egy magyar nyelven gondolkodónak ahol kb 5 szót *(az Úr, a Teremtõ, az Atya, a Mindenható, az Abszolút) használ a köznyelv. Egy angol nyelven gondolkodónak ahol szintén kb.ez az 5-6 szó van, fordítással ugyan azok (The Lord, The Creator, the Father, #Almighty, Absolute) ugyan arra az energiára asszociálunk. S ennek az energiának több jelemzõje van. Ezeket a jellemzõket a Yoga filozófia atya Maharishi Patanjali Ji Ishwara névvel foglalta össze, s a Sankhya filozófia teremtési folyamatába – ami alapjáraton nem említ isteni minõséget, beemelte az Ishwara fogalmát. Ezáltal a yoga elismeri az Ishwara létezését tehát magyarul a yoga filozófia része az Istentudat. Ha pedig része, akkor tud is róla jellemzést adni. Ezek a jellemvonások, jelzõként mind a magyar mind a latin mind pl az angol nyelvben megtalálhatóak. Csak hogy a három legfõbb tulajdonsàgot említsem Mindent tudó, Mindenhol jelenlevõ, Mindenható /résztesen lásd …oldal jegyzet/

Hinduként más képzettársítás történik ha Brahman szót használjuk más ha Vishnut, más ha Shivát. Az 🕉️ Az AUM ezt a három energiát is képsiveli.

Brahman az Abszolút leghatalmasabb energia amibõl minden származik. Õ a tartály, amiben minden tartalom megtalálható. Hatalmasságáról a Shri Mad Bhagavad Gita 10. Fejezetébõl kaphatunk némi rálátást.

Õ maga testi formát is ölt, idõnként amikor úgy érzi a Világnak szüksége van rá. Errõl a 4. Fejezet 6-7-8 énekeibõl tájékozódhatunk.

S akkor azokrók az Istenekrõl,Istennõkrõl, istenségekrõl akiket ilyen néven ismernek mint Ganesh, Lakshmi, Swaraswati, Hanuman, Kali(ka) újabb és újabb képzettársítások születhetnek.

A yoga elismeri a személyes Isten fogalmát, s azzal is dolgozik majd a késõbbi belsõ yoga folyamatok kapcsán tehát a meditációban Dhyana, ha az egyén ezt érzi segítségnek (beej) a Samadhi*megvilágosodás elérésében.

Összeségében ha mindezt átláttuk megérthetjük hogy ezért, minden embernek – aki a yoga útját járja,- más más képe lesz az Ishwar fogalom kapcsán. Így mást láthat lelki szemei elõtt ha ezt a fogalmat hallja “A személy, Aladár” és mást láthat “B személy, Béla”.

Így aztán megértésre kerülhet, hogy a yoga nem függ vallástól egyetlen valástól sem! S maga sem az. A jóga folyamat, egy rendszer arra, mit tehetek egyénként, hogy egyesüljek mint tartalom, a tárolóval.

#47 Van egy csodás barátom… Köszönöm s Köszöntöm!

Van egy csodás barátom, aki olyan erős, hogy azzal idősödöl időre inspirál.

Van egy csodás barátom, aki az élet nehézségeiből már korán kivette a részét, de Soha nem hallom siránkozni, mindig arra koncentrál amilyen van, nem pedig arra amije lehetne, ha…

Van egy csodás barátom, akinek az értékrendje a mai romló, széteső, elkorcsosulásra hajlamos világban tartja a tisztaság az erény morális alapjait.

Van egy csodás barátom, aki maga az elegancia. Megjelenése sugárzó mert harmónia árad belőle.

Van egy csodás barátom, aki tudja hogyan ossza be idejét, mi az Ami számára fontos és mértékadó.

Van egy csodás barátom, aki nem fél az élet megpróbáltatásaitól, mert a legnehezebb legtörékenyebb ajándékot is elbírja az élettől. Két léleknek is életet adott.

Van egy csodás barátom, aki nem fél az igazságot a szemembe mondani. S mindig támogatott, amiben csak tudott.

Van egy csodás barátom, akinek a vidámsága a saját és környezete életét is megszépíti.

Az életébe nem kívánok mást, csak mindenből épp elegendőt számára.
Akár merre is legyen, akár milyen hosszú idő is teljen el míg újra látjuk egymást, én köszönöm, hogy barátságot kötött velem.

Isten éltessen születésnapod alkalmából Kinga!

 

#46 Meditáció, mert van egy énrészem akit meg Kell tanulnom szeretni.

Nem aggódom! Minden tökéletesen rendben van!

Minden apró testi elváltozásomnak kezdem nézni a jelentését, milyen lelki sebemet mutathatja.

Van egy énrészem, aki nem elégedett, mindig másra vágyna. De azt nem tudja hogyan vitelezze ki. Vagy hogy mi az a más pontosan, ami kellene csak hogy ez nem jó. Nem látja meg azt ami rendben van, csak mindig attól fél … valamirõl lemarad. Valamibõl kimarad. Ugrál hogy én is itt vagyok. Hangoskodik hogy vegyék már észre. De szeretet nem tud kapni, mert mindig morog és elégedetlensége diszharmóniát teremt, amivel felrúgatja azt ami van. Még ha rosszabb is lesz, változtatni akár csak, hogy õ legyen rendben, a többi nem számít. Tapasztalata nincsen, a jövöbe nem lát, gyengénlátó, önbizalma a tapasztalatlansága miatt nincsen. Mégis mindent felrugatna csakhogy újra középontba legyen csak hogy rá is figyelem terelõdjön.

Hogyan tudnàm mégis szeretni ezt az énrészem?! Kulcsfontosságú hogy úgy ahogy vagyok elfogadjam magam.

A szeretet tanulható!

S Minden bizonnyal én is tudom hogyan tanulható csak rá Kell szánnom az idõt és az energiát. Nem mindet a googlebõl kell kikeressek vagy a YouTube tutorialról lenézzek mert teljesen elkorcsul Minden képzelõerõm és memoriám.

Azért nem indítok youTube csatornát mert egyenlõre ott tartok, hogy nehezen bírok lejönni a tartalom fogyaztásáról. A sikeres emberek pedig nem fogyasztásban aktívabbak hanem termélésben (!) Így van ez a tartalmak tekintetében is aki tartalom gyártó az a személy az ideje miatt is sokkal kevesebbet fogja fogyasztani a tartalmat. Másrészrõl pedig van mondanivalója, értelme, kreativitása, hogy kihozza magából a benne lévõ tartalmat, nem kell álladóan másból merítkeznie. Mellesleg ez az elsõ napom, hogy próbàlom nem YouTube videók nézegetésével tölteni az üresjáratos idõm. De zene miatt csaltam egy órára és felmentem rá.

Visszatérve.

A szeretet egy folyamat.

A szeretet maga a tökéletes elfogadás.

Nem számít, hogy mit tesz a másik te érzed, hogy Isten egy kis csodája és nem Kell az elvárásaidnak megfelelnie. Úgy jó ahogy van, neki is megvan a maga szerepe világodban.

Elfogadni akkor tudok valamit ha teljesen mindenstõl megértem.

Megérteni valamit annyit tesz hogy megismerem az álláspontját, ismerem az utat ahonnét jött, és ismerem, hogy milyen ösztönök hajtják bele a cselekvésbe. Megértem hogy mit miért tesz.

A megismeréshez idõ és tér kell.

#természeti törvény, aminek teret adsz, attōl teret kapsz.

Miként enged magához közelebb? Úgy ha teszek azért, hogy elhidje én a barátja akarok lenni.

Az adott idõ a meditácóra szánt idõ, a tér pedig önmagamban van. De vehetjük térnek a laboromat is. – Relaxáció alatt.

A változás bennem Kell elinduljon, s annak eredményét azon gyorsan le tudom mérni, hogy apuval a környezetemben hogyan viseltetek, a szomszéd a kertben hogyan viseltetik a feleségével. Ezek külsõ vilàgom mérõfokai, de ez nem azt jelenti hogy nekem oda Kell mennem ezekhez az egyénekhez és a barátommá Kell tennem õket, mire meg nem szeretem õket, történeteket meséltetve velük és analízisekbe belemenni. Nem

Meditációban saját énrészemet kell megismerjem, megértsem, elfogadjam és szeressem.

A többi Isten dolga.

Namaste

#45 Felhõatlasz FILM Összegzõ

Tegnap a lelkek összekötöttsége kapcsán volt álmom társam életére vonatkozóan. Nekem ebben az életben el kellett szakadnom fizikálisan partneremtõl s ez még mindig felkavarja érzelmeimet. Úgy fest feladataink most nem arról szólnak hogy együtt éljük le életünket.

Azonban minden bizonnyal össze vagyunk kötve. ” Az elszakítottság csupán illúzió” ahogy az a filmben is elhangzik.

A felhõatlasz fõ üzenete

Az életünk nem csupán a miénk! Az anyaméhtõl a sírig kötõdünk másokhoz a múltban és a jelenben.

A film alapja a reinkarnáció elfogadtatása.

A film elsö 30 órája annyira érthetetlennek és romlottnak hat, hogy úgy voltam vele magam sem nézem tovább. Ezt nem lehet bírni, pláne kôvetni nagyon nehéz. Egyszerre 6 idösíkban, korban indulnak el a szálák. Legalább 8 fõbb karaktert nyomon követve.
Ebben a 48-as mátrixban az elsõ egy órában sokszor eltévedtem.

Majd megjöttek a várva várt igazságok. A filmtõl ugyanis vártam örök igazságokat vedikus lenyomatokat. A film rendezõi és pruducerei azok a lengyel gyökerekkel rendelkezõ Wachowski nõvérek akik a Márix trilógiát is filmre vetítették.

Akkor nézzük milyen Nagy igazságokat szõttek a történetbe.

Ezt a világot ugyanazok a láthatatlan erõk mozgatják mint amik a szívünket facsarják.

  • A múlt egy szirén būvöletével próbál visszacsàbítani minket
  • Ha gyenge a préda az erõs felfalja.
  • A túlélés gyakran bátorságot követel
  • …majd eszébe jut, mikor nem keresi önre talál.
  • A szabadságot az tudja igazán mit jelent, akit megfosztanak tõle.

…Azt kell tennie, amit nem bír nem megtenni.

  • A tudás egy tükör s benne megnézhetjük kik vagyunk, s kivé válhatunk.
  • Létezni annyi, mint érzékelhetõnek lenni. Így hát önmagad megismerése mások szemüvegén keresztül lehetséges.
  • Az éhség a szívben – a mindig többre,- erõsebb mint az ész.
  • A hit akárcsak a félelm vagy a szeretet ugyan úgy megértendõk mint ahogy értjük a realtivitás elméletet vagy a valószínūség számítást.
  • Ezek is olyan jelenségek melyek meghatározzák életünk alakulását.

Tegnap az életem még egy adott irányba tartott, de ma már egy másik irányba halad. Tegnap még úgy GONDOLTAM, hogy sosem tennék meg olyat, amit ma megtettem.

Ezek az erõk – melyek gyakran újrateremtik az idõt és a teret, s alakítani és módosítani tudják azt akinek képzeljük magunkat – már jóval születésünk elõtt hatni kezdenek, majd az elmúlásunk után sem szünnek meg.

Hallhatatlan életünk alakulása a szavainknak és tetteinknek a következménye, melyek egymást erõsítve vezérelnek keresztül Minden idõn.

Minden būntettel vagy kedves gesztussal a jövönkhöz járulunk hozzá.

  • Az életeinket és a választásainakat pillanatonként értjük meg.
  • Minden egyes keresztezõdés, minden egyes találkozás, egy új potenciális irányt kínál.
  • A hátár = szakadék (gap) a zaj és a hang között csupán konvenció (=szabály) Minden korlát egy elfogadott szabály, ami area van hogy átlépjünk rajta. De csak akkor léphetünk át bármilyen határt ha felfogjuk, hogy azt tesszük.

Életem mesze túlnõl az én korlátaimon.

A világnak meg van a maga természetes rendje, aki megpróbálja ezt megváltoztatni rosszra fordul a sora.

Akár mit is teszel, annak sosem lesz nagyobb következménye, mint egy árva cseppnek a határtalan tengerben.

*De hát mi is a tenger, ha nem a cseppek sokasága.

Tisztítsuk hát meg egy csepp lelkünket ,hogy környezetünket jó mintával láthassuk el.