#35 könyv feldolgozás: M.J. De Marco – Gyorsítósáv

M.J. De Marco gyorsítósáv a milliókhoz olyan mint a sárgaköves út Óz birodalmába, csak éppen pszichológiai és matematikai törvényszerűségekkel van kikövezve, amelyek révén esélyed(!) nyílik a meggazdagodásra.

A gazdagsághoz vezető úton, nincs aki elkalauzolna, és az út mindig építés alatt áll!

A gyorsítósáv a milliókhoz nem arról szól, hogy milliomosként mehess nyugdíjba, hanem arról, hogy értékeld át a gazdagság fogalmát úgy, hogy a fiatalság, az életöröm, a szabadság és a jólét egyaránt helyet kapjon benne.

Hideg Chicagoi hóvihar közepette, a fejem felett elnyomott cigaretta csikkek nyomát figyeltem a limo plafonján ês arra gondoltam: ” Mi a fenét művelsz? Tényleg csak ennyi lenne az életed?”
Ahogy ott ültem a kocsiban a kihalt úton, a hóviharban, az éjszaka és a semmi közepén, úgy döntöttem, hogy ebből elég. A megvilágosodás néha békés fuvallattal érkezik, máskor azonban úgy kólint fejbe, mintha egy Steinway zongora zuhanna rád.

Úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az irányitását, annak amiről korábban azt hittem hogy nincs felette hatalmam: a környezetemét.

Elköltöztem anyámtól (egyedül elő szülő gyeremeke) nem az elköltözés volt a lényeg- a döntés valójában arról szólt, hogy tudatosítottam magamban: igenis van választásom és a saját kezembe vehetem a sorsomat.

Feltettem magamnak egy kérdést: Ha az ország bármely pontján élhetnék kötöttségek nélkül, akkor hol élnék?
Végiggondoltam mi az ami fontos nekem és bekarikaztam 5 várost.
Egy hónappal később elmenekültem.
900 dollárral a zsebemben (2 havi alberletre sem eleg) érkeztem Phoenix-be. /a könyv elejen írja hogy Phoenixben él az akkora házában, hogy szamos szobáját hetekig nem is látogatja. /

Szegényen és létbizonytalanságban éltem, mégis gazdagnak éreztem magam. Végre én magam irányítottam a sorsomat.

Folyton olvasott, beleásta magát pénzügyi ismeretekbe, internetes programozásba, gazdag emberek életrajza.

De most pőrén álltam egy idegen városban, pénz, munka vagy biztonsági háló nélkül. Muszáj volt összpontosítanom.
Agresszívan reklamozni kezdtem a webhelyet. E-maileket küldtem szét
Könyvtárba(!) ülve – mivel már nem engedhette meg magának a drága könyveket. – programozast, szövegírást, SEO-t tanult.

[ olvasas közbe fogalmazódott meg bennem, hogy a reklámmal segélykialtást adott le, hogy gyertek mentsetek meg – Cs.É.A]

A jövedelmem a munkaidőmhöz volt kötve…ha nem dolgoztam elapadt a bevétlei forrásom.

A frogalmam növekedésével a panaszok, kihívasok, visszajelzések is megszaporodtak. A fejlesztésekhez az ügyfelek javaslataiból merítetetem ötletet. Napokon sőt neha órakon belül megvalósítottam amit kértek…ehhez hozzá is szoktak. A munkanapok egyre hosszabbak és megerőltetőbbek lettek. A kemény munka jutalma az volt, hogy egyáltalán nem éreztem munkának, sőt meg élveztem is. Nem munkahelyem volt, hanem szenvedélyem: az hogy valami különlegeset csináljak. Emberek ezrein segített, amit létrehoztam és ez tett az alkotásom rabjavá. Hasznosnak éreztem magam.

Elkezdtem gyűjteni az ügyfelek ajánlásait.

Hamis gyorsitósáv fejezet.
Eladta a cégét 1,2 millió dollárért, de hamar arra eszmélt, hogy az adó és részvenyopciók mellett kb 0,3 milliója maradt.
Cége vásárlói csődbe vitték az üzletet. Ő maga pedig úgy vásarolta vissza a céget hogy övé az irányítas és a profit amiből visszafizette a veszteségként leírt kölcsönt

Reklámok