#21 Pénzhez való viszonyom 1.2

Ismét eljött az ideje a revíziónak. Úgy érzem felül kell vizsgálnom a pénzhez való viszonyomat. Amikor tanácsadáson voltam, nyitó beszélgetésként még mielőtt feltettem volna a kérdéseimet elmondta nekem a segítőm, hogy a pénz úgy működik, hogy van egy áramlás a szükség és a bőség között, vagy ha úgy tetszik a szűkösség és bővelkedés között. Ha te úgy érzed, hogy van valami pl. egy cipő amit meg akarsz venni. Úgy érzed több lennél általa, hiányozna ha otthagynád. Akkor vedd meg, még abban az esetben is ha épp egy zsemlére van pénzed hogy ne éhezzél. Vedd meg mert akkor rábízod magad az Isteni gondviselésre és ha megvan benned az ősbizalom azzal kapcsolatban hogy minden rendben lesz, akkor kétség nélkül tényleg helyreáll minden és érkezik az áramlattal a bőség. Nem akkor nagy kunszt megvenni egy cipőt amikor bármelyik pillanatban megteheted, hanem akkor, amikor a rációd azt mondja nem teheted meg, de te mégis eszeveszett hiányt érzel az adott cipő iránt.
Ha morfondírozol és megakasztod az energiát, akkor egy falat húzol fel és visszaindul minden az ellentétes irányba,mint amerre mennie kellene.

Ezzel a példával segítőm választ adott egy fel nem tett kérdésemre, miszerint megengedhetem magamnak, hogy elmenjek kínai asztrológia szemináriumra Londonba. Még annak ellenére is hogy azt motiváló jutalomajándékként akartam adni magamnak akkor mikor meg lesz a jogosítványom. De nem lett meg és én elkenődtem, hogy akkor nem is mehetek Londonba? Kérdeztem magamtól. De ezzel a beszélgetéssel anélkül hogy hangosan rákérdeztem volna a segítőmtől, megkaptam a választ. Menjek, mert az egy minőségi előrelépés lesz az életemben. Tulajdonképpen igen azzá is vált meghatározó élménnyé.

Erre nem sajnáltam a pénzt, egyáltalán nem. Majd egy hét elteltével utolért az ősbizalom pénzügyi értelemben vett próbája. (milyen érdekes épp egy cipőboltban) Egy 40.000 Ft-os csizmán órákig hezitáltam úgy hogy édesanyám a felét ki is fizette. Mégis oly sokára vettem meg és olyan nyomasztó érzéssel, hogy ott valami megakadhatott az energiapályán.  S attól kezdve el akartam menteni a pénzemet, át pakoltam másik bankkártyára, hogy ne is legyen lehetőségem elkölteni. De azóta folyamatosan úgy történtek az események, hogy költenem kellett a pénzt. S a tartalékszámlára áttett pénzt is vissza kell emeljem.
Tulajdonképpen semmi értelme megakasztani az energiát, semmi értelme sajnálkozni, késleltetni a vágyakat és a szükségleteket kielégíteni. Ha erős vágyat érzel valami iránt, ami úgymond vonz magához, akkor azt add meg magadnak. Ne kelljen a szűkség érzetét érezned.

Tehát hagyni kell magunkat vezetni és együtt mozogni az energiákkal, mert ha együtt mozgunk az energiákkal, akkor nem kell attól félni, hogy miből fizetjük ki a villanyszámlát. A gazdag emberekre jellemző igazán, hogy még gazdagabbak lesznek, mert akinek van pénzük azok nem aggódnak folyamatosan azon, ezt és ezt szeretném vajon megengedhetem magamnak? Megengedik maguknak és kész.
/Márk evangéliuma 4:25./ Mert a kinek van, annak adatik, és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van.

Reklámok