#18 Sárkányok tükrében

2015.04.10. nap arra figyelmeztetett, hogy ne halogassak semmit amit már rég éreztem belülről, hogy meg kell tegyek. De kisebb dolgokban sem volt aznap különösen(!) érdemes a halogatás…
(3 draco mirror)

Reggel kezdődött a löket édesanyámtól. Soha nem szokott ilyet mondani, de azt tanácsolta sminkeljek újra. (Ugyanis az utóbbi hónapokban leszoktam róla. Irritációs tüneteket is produkáltam és gyakorlatilag volt olyan, hogy úgy bekönnyezett a szemem a festéktől, hogy úgy néztem ki mint bambi egy könnyfallal a szemem előtt.

Érdekes és nem várt kritikát kaptam kollégámtól.
Számos dologban építő jelleggel ugyan, de rendesen kiosztott.
Még csak nem is feltételeztem hogy olyannak lát amilyennek akkor elmondta.

Látszik, hogy nincs önbizalmam! Az nagyon látszik. Nem “nyenyeregve”, hitetlenül, “elnézést, hogy ennyi az árunk” módjára kell odamenjek valahova, hanem határozottan, rámenősen.  Különben ebben a szakmában eltaposnak. Egyébként meg itt a szerepem a cégnél? Senkinek nem világos hogy mit lehet rád bízni. Hoztál te egyáltalán hirdetéseket? Mit csinálsz egy nap? Itt ülsz bent, jegyzeteket készítesz, néha elmész? De ezen kívül?
Mondandója közben többször volt szúró érzés bennem. Megsebezte kismadár lelkem. Mindemellett azért szerepet kapott a hiúság is: …Még hogy én ilyen lennék? … Pont ő mondja?…

A mélypont akkor volt amikor azt mondta, hogy stílus tanácsadóra lenne szükségem.  Nálam semmi baj az stílus ismerettel! És ezt mondtam is neki. Csak a gyakorlatot csinálom alacsonyabban.
Akkor javított magán s azt mondta, hogy nem is stílus tanácsadó hanem amolyan tréner.
Coach? kérdeztem.
Igen valami olyasmi, aki életet, önbizalmat lehet beléd.
Ahogy befejezte a mondandóját, kiment, én elsétáltam előtte és még akkor is csak mondta, hogy egyenes hát, hátrahúzott vállak, feszes járás. Az ajtóból pedig visszaszólt, hogy rendezett smink, kosztüm, magabiztos fellépés csak 1 napra próbáld ki!

Húh hát remegő térdekkel mentem vissza. Nagyon megérintett, hogy szakmailag semmit nem lát a teljesítményemből. És csak az alapján tudnak megítélni, amit látnak. Teljesen kész voltam.
Szerencsére sikerült függetlenítenem azt, hogy ki mondja.. csak azt éreztem, vagy a saját belső elvárásaimnak megfelelő szócső volt a kollégám.

Tulajdonképpen önmagamról alkotott kép vagy az elérendő vágy az egy elegáns, stílusos, határozott, kulturális területen tenni vágyó üzletasszony(!) igazából szerintem itt az asszonyon is hangsúly van, de ezt a kérdést egyelőre nem feszegetem.
Tulajdonképpen el kell kezdenem felépíteni a ruhatáram hiszen meddig várjak még? 27 éves vagyok, ideje elegánsan, makulátlanul és megjegyezhető stílussal megjelennem. Ez majd táplál egyfajta magabiztosságot, nívót amiből majd tudok táplálkozni, hogy miért ilyen magasra van pozicionálva ár tekintetében ez az újság. A sasokkal kell repülni!

A lényeg hogy szembesültem saját elvárásom tükrével. És ennek hatására át is válogattam a ruhatáram.
Innét építkezem tovább!
Minden napra jut valami új tanulnivaló!

Reklámok